1937-ben a párizsi világkiállításon mutatták be a "Magyar-francia kapcsolatok 1000 éve" című - a világkiállítás nagydíját elnyert - pannóját. Picasso volt a díjzsűri elnöke. Amikor csomagolták ki a 14 óriási, 2-szer 7 méteres táblából álló művet, felkiáltott: Ki ez a barbár zseni?"
A római iskola legdinamikusabb, legtermékenyebb alkotója a két világháború közti Magyarországon. Kiváló kompozícióteremtő képességgel monumentalitásra törekedett.
Apja Novák Gyula vasúti mérnök, anyja Waginger Róza bécsi születésű. A szülők házasságából három gyermek született: Gyula, Vilmos és Mária.
Édesanyja következetesen németül beszélt gyermekeivel, egy gyerekkori fénykép hátlapjának tanúsága szerint Willinek nevezi Vilmos fiát, aki már fiatalon festő szeretne lenni.
1912-ben a budai reálgimnáziumban érettségizett. Apja kívánságára rajztanárjelöltnek iratkozik be a budapesti Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára, Révész Imre növendékeként. Fölveszi az Aba előnevet, tudatosan készül a művészpályára. 1913-ban festőnövendékként a Szolnoki Művésztelepen dolgozik. Megismerkedik Fényes Adolffal, akitől olajfestést tanul. Két olajképével részt vesz a főiskola ifjúsági kiállításán (Déli pihenő, Alkony).
1914. október 26-án bevonul a 29-es honvédezredbe. 1918-ig 28 hónapon át frontszolgálatot teljesít Galíciában, ahol megsebesül, majd Bukovinában és Észak-Olaszországban szolgál. Kitüntetéssel szerel le. A háborút teljesen értelmetlennek, művészi ambícióinak gátlójának tartotta. 1918 tavaszán három havi szabadsága alatt megszerzi közép- és felsőfokú rajztanári oklevelét a főiskolán. Miután októberben hazatér az olasz frontról, egy éven át kisegítő tanársegéd a József Műegyetem rajz tanszékén.
1919 őszétől Berény Róbert egykori Városmajor utcai műtermében dolgozik. Kezdetben szüleinél, majd későbbi feleségével a Kálmán utca 10. szám alatt, utána Zugligeten, a egy vendéglő melléképületében lakik. Nyaranta Bodajkon, Komárom-Tarjánban, Zebegényben és Mátraszöllősön fest.
1922. március 31-én felvételt nyer a Képzőművészeti Főiskola grafikai szakosztályába. Szeptemberben grafikáiból (67 rajz és 20 rézkarc) rendezi első gyűjteményes kiállítását az Ernst Múzeumban. A következő évben a Magyar Műkiadó Rt. gondozásában megjelenik az Aba-Novák Vilmos nyolc rézkarca című grafikai album.
1924 májusában részt vesz a frissen alakult Képzőművészek Új Társaságának (KUT) első együttes csoportkiállításán az Ernst Múzeumban (Akttanulmányok a Vízözönhöz, Pásztorok imádása, Bakony vidéke). Kiállít Zürichben, Clevelandben és Stockholmban. A XIV. Velencei Biennálén hét rézkarcával szerepel.
1925. Felsőbányán fest. Elnyeri a Szinyei Merse Pál Társaság 5 millió koronás utazási díját. Decemberben kiállítja Fésülködés című olajképét az OMKT Aktkiállításán a Műcsarnokban. Két rézkarccal vesz részt a szentév tiszteletére rendezett magyar kiállításon Rómában. 1926-ban az Ernst Múzeum tárlatán Savonarola című rézkarcával elnyeri a Társaság grafikai díját. Az utazási ösztöndíjával Velence - Verona – Milánó – Bern – Bázel útvonalon májusban Párizsba érkezik. Júliusban újra Budapesten dolgozik.
Aba-Novák életének története itt folytatódik.
Forrás: Mi van ma?
