Cormac McCarthy a Nem vénnek való vidék és az Út szerzője, egy trilógiával rukkolt elő a rajongók örömére. A Határvidék trilógia első kötete, a Vad lovak egy igazán véres és brutális felnőtté válás története.
Amerikában sincs kolbászból a kerítés, főleg nem a '40-es-'50-es évek Texasában. Ezt a tényt pedig ki tudná jobban, mint a szikár és csöndes nyomasztás nagymestere, Cormac McCarthy? Az író gyakran helyezi szereplőit az Egyesült Államok déli tartományaiba, ahol mind a mai napig, a civilizáció keretein belül, farkastörvények uralkodnak. A konzervatív, valóban fallikus társadalmak ideológiájára berendezkedett államok remek környezetet biztosítanak naturalista brutalitásnak.A tizenhat éves John Grandy Cole és nála egy évvel idősebb barátja, Rawlins egy texasi kisvárosból átszöknek a sokat ígérő Mexikóba munkát keresni. A modern korszak berobbanásának homályos határán, a fiatalok a busz helyett lóháton teszik meg az utat, amely utazás ha nem is izgalmakat, de nyomasztó élményeket mindenképp tartogat számukra. A sombrerók országába való megérkezés pedig ennél is nagyobb pofon az épphogy felnőttkorba ért fiúk számára. A gyönyörű, ám kegyetlen világban az életben és az embernek maradás a legnagyobb kihívás.
Az egész könyvet bejáró westernfilm atmoszféra könnyűszerrel beszippantja az olvasót. Az íróra jellemző, hogy nem az események gyors pörgetésével nyűgöz le és ez a Vad lovak esetében sincs másként. A történések lassan folydogálnak, hogy kellőképpen kibontakozhasson, hogyan válik egy Texas rancher, kőkemény cowboyjá, majd klasszikus magányos farkassá. Ám minden drámai pillanatban emlékezteti az olvasót arra, hogy nem érett felnőttekről van szó, hanem naiv fiatalokról, akik nem érdemlik meg ezt a sorsot. Még nem.
Meglepő, hogy a Vad lovak minden McCarthy -féle séma felsorakoztatása – szikárság, nyomasztás, sötét tájak, egyszerű emberek- ellenére, mégis kakukktojás az életműben. Az író többször megengedi magának, hogy egy kevés romantikával fűszerezze a könyvet. Sőt odáig megy, hogy belesző egy valódi, tiszta szerelmi történetet, a dél-amerikai szappanoperák minden konfliktusával vegyítve. Szegény fú-gazdag lány, szigorú apa és a még szigorúbb nagynéni színesítik ezt a sötétszürke világot.
A romantika az egyetlen gyenge pontja a regénynek. Az írótól annyira távol áll ez a világ, hogy nem is tudja saját stílusában megjeleníteni. Az olvasó úgy érezheti, hogy a fiúk karakteres történetét megbontja egy másik, romantikus regényekből kimásolt mondatokkal tarkított mese, és ez nem illik a képbe. McCarthy a világ sötét oldalának megmutatásába erős, és ehhez kell(ene) ragaszkodnia. A romantikával vegyített brutalitás nem az ő asztala. Ám kegyetlenségben kevesen érhetik őt utol, ez az, amit remek érzékkel használ a regényekben. Egy-egy olyan fejezettel, mint mikor szereplőit egy mexikói börtönbe küldi, olyan irodalmi bravúrt visz véghez, amely következtében az olvasót egyszerre nyűgözi le és fojtja meg írói képességével.
A Határvidék trilógia első kötetét nem véletlenül nevezik „véres nyitánynak”. John Grandy számára az élet és (Mr. McCarthy) kíméletlen tinédzserkort tartogatott és az írót ismerve a felnőtt élet sem lesz rózsásabb. Így az igényes kortárs irodalom kedvelői hamarosan újra elmerülhetnek a Texas és Mexikó határán található sötét világban.
Cormac McCarty: Vad lovak. Magvető Könyvkiadó, 432 oldal, 3990 Ft