A legnagyobb videómegosztón fut egy magyar thriller sorozat. A különleges műfajnak már most hatalmas rajongótábora van. A MAB című, 16 webizódból álló történetet Horgas Ádám rendező, színész barátaival, saját lakásában forgatta, minimál költségvetésből.
A sorozat vérfagyasztó folytatásait azonban csak akkor töltik fel az internetre, ha az aktuális epizód nézettségi mutatói elérik az 5 ezer kattintást. A rendezővel a műfaj létjogosultságáról, a szakmai szűrőről és a szomszédok kíváncsi türelméről beszélgettünk.Egy budapesti körfolyosós bérházban életre kel a kelta mitológia démon királynője, Máb. Beférkőzik a lakók álmába, és kegyetlen játékra kényszeríti őket. Egy éjszaka leforgása alatt csak az maradhat életben, aki megöli a szomszédját, vagy kijut a főkapun.
Folyik a vér, férgek tekeregnek a fürdőkádban és kirázza a hideg a nézőt a nyolcperces epizódok alatt, hiszen a műfaj szabályainak megfelelően a főhősnek nincs választása, cselekedni kényszerül rajta kívül álló okok miatt, hogy megpróbálja visszaállítani életének felborult rendjét, miközben zombik lihegnek a fülébe és már fogalma sincs, hogy kiben bízhat.
– Amerikában hihetetlen kultúrája van a websorozatoknak – magyarázta Horgas Ádám, rendező. – Az lett az ideám, hogy ezt a műfajt nálunk is meg kell teremteni. Fapados körülmények között hoztuk létre a filmet, saját lakásunkban, éjszakánként forgattunk. Előtte minden egyes lakónak levelet írtam, és megkértem őket, hogy ne hívják ki a rendőrséget, ha véres alakok bolyonganak a folyosókon. Nagyon jól fogadták: volt olyan nénike, aki aggódott a lépcsőházban hullaként fekvő szereplőkért, nehogy felfázzanak.
A visszajelzés nemcsak a forgatás alatt volt érezhető, de rögtön az epizódok után is mérhető. Itt nem lehet a nézőszámmal manipulálni, hiszen a következő epizódok csak akkor kerülnek fel a videómegosztóra, ha a nézettség eléri az alkotók által meghatározott letöltési számot. – A websorozat olyan, mint az utcaszínház. Ha tetszik, nézik, ha nem, akkor nem – mondta a rendező, és elárulta: a produkció költségvetése egy hazai mozifilm beruházásának mikrotöredéke volt.
– 500 ezer forintból hoztuk ki a filmet. A színészek ingyen vállalták, hozták a saját ruháikat, sminkelték egymást. A horroreffekteket is úgy oldottuk meg, hogy például elmentem egy kisállatkereskedésbe, és vettem 300 gyászbogár lárvát, 500 forintért. Ezekkel töltöttük meg a fiókot és fürdőkádat. A kígyót kölcsönkértük – avatott be a kulisszatitkokba Horgas Ádám, aki egy teljesen újszerű filmes rendszerben gondolkodik.
– Próbáltam szponzort keresni, s bár mindenkinek nagyon tetszett a film, nem sikerült. Ebből is látszik, hogy nálunk nincs ennek még kultúrája, vagyis a befektetőket is másképp kell megközelíteni. Létrehoztam egy honlapot, amelyik a websorozatokat fogja gyűjteni. Ez mintegy előszűrője lehet a szakmai életnek. Egy websorozat költséghatékony és gyorsan fel lehet mérni, hogy ki a tehetséges, a nézőt ki és mi érdekli.
Ez a módszer talán fel tudja frissíteni a dohos magyar filmes szakmát, ahol ugyanazok az emberek kapnak újra és újra lehetőséget, még ha bizonyították is alkalmatlanságukat. Itt viszont csak az dönt, hogy ki tudja felkelteni a nézők érdeklődését. Ha gagyi lesz, akkor nem lesz nézettség. Aki pedig bizonyított a websorozattal, annak érdemes mozis lehetőséget adni. A szakmai visszajelzés is pozitív, sokan elkezdtek – talán a MAB hatására – websorozatokat gyártani.
Forrás: Helyi Téma