Bár Michelin csillagot kapni nagy dolog, mégis voltak olyanok, akik találtak hibát a képletben: a Costes hiába fantasztikus étterem, a séf és az alapanyagok nem hazaiak.
A Costes és az Onyx díja révén több figyelmet kapott a háttérben zajló magyar „gasztroforradalom”, hisz az utóbbi időben sok minden történt a konyhákban. Gondoljunk csak a Hagyomány és Evolúció versenyre, vagy arra, hogy nálunk is elindult a Bocuse d’Or selejtezője, melynek nyertese kijuthat a világ leghíresebb és legismertebb szakácsversenyére.
A konyhákba lassan belopództak az új technológiák, sok szakács használ PacoJet-et vagy sous-vide technológiát, és Ferran Adria után szabadon egyre többen kísérleteznek a molekuláris konyhával. A fiatal szakácsok közül sokan jó érzékkel nyugat felé veszik az irányt, hogy megízleljék a trendeket, és nem zsenánt nekik beállni sztázsolni a csillagos éttermekbe, csak hogy ellessék a legnagyobbak trükkjeit.
A minap kiderült, megvan a második csillag, amit az Onyx étterem söpört be, a Costes pedig megtartotta csillagját, illetve kapott három sapkát a Gault Millau tesztcsapatától. (A szokásos váltószám szerint 3 sapka két Michelin csillagnak felel meg). Külön büszkeség, hogy a Gerbeaud-házban található étterem executive séfje egy nő, Szulló Szabina, aki párjával, Széll Tamással irányítja a konyhát.
Persze a csillagok érdeklik a legtöbb embert, de van nekünk 4 Bib Gourmand éttermünk is. Az Arcade, Csalogány 26, Bock és a Várban található 21 kapta meg ezt a díjat, mely a legjobb ár-érték arányt takarja. Rendkívül elismerésre méltó, hogy bekerültek a vörös könyvbe, melyek nélkül egy gourmand ki se teszi a lábát a lakásból.
Mennyi az annyi?
A Costes és az Onyx nagyjából 18.000 Ft-ért kínálja a 6 fogásos degusztációs menüjét, ehhez jönnek még a borok. Ugyanez Franciaországban 60 eurót kóstál. A három csillagosok tényleg nem olcsóak, 300 eurótól fölfelé indul az ár, igaz, ezért a pénzért már nagyon jó borokat is kapunk a fantasztikus vacsora mellé.
Ezzel szemben például a 21-ben egy szezonális ételekből álló 3 fogásos menüt, 2 dl borral együtt 7000 huf alatt elfogyaszthat a vendég - ezért is olyan népszerűek a Bib gourmand éttermek.
Akik itthon keresgélnének a legjobb éttermek között, azok általában két lehetőség között szoktak választani.
A Dining Guide és a Népszabadság összefogásával születik meg évről évre a Top 50 magyar étterem kalauz, illetve ennek konkurenciájaként jelenik meg immáron harmadik éve az Alexandra étteremkalauza, melynek egyik szerzője Molnár B. Tamás, a Bűvös szakács blog szerzője. A kalauz a francia Gault Millau pontozási szisztémáját vette alapul: 20 pontos rendszert használ, 10 pont fölött negyed pontonként emelkedő skálával.
A Dining Guide listáját valójában 1-2 gasztronómiában érdekelt személy szerkeszti, addig az Alexandra étteremkalauza komoly szakmai csapattal, nemzetközi ellenőrökkel (köztük volt Miichelin ellenőrökkel) is dolgozik.
Érdekes hogy a Michelin több olyan éttermet is kitüntetett, amely a fenti listákon nem az elsők között szerepelt. A nemzetközi értékelés érdekes módon nem tükrözi a hazait.
A Gault Millau pontjait át szokták váltani Michelin pontokra is, e szerint:
15-16 pont: egy Michelin-csillag (jelzése 2 szakácssapka)
17-18 pont: két Michelin-csillag (jelzése három szakácssapka)
19 vagy 19,5 pont: három Michelin-csillag jelzése (négy szakácssapka).
A legjobb hazai konyhákat a szerkesztőség által felkért külföldi szakértők külön is tesztelik - olyanok, akik Európa legtekintélyesebb vendéglő-értékelési rendszereiben szereztek több évtizedes tapasztalatokat.
A könyv először 1900-ban jelent meg, André Michelin írta meg azokat a francia éttermeket és hoteleket, melyeket jónak talált.
1900-1920: ingyenesen lehetett hozzájutni a kalauzhoz.
1926-tól vezették be a csillagos minősítést, '30-as évektől 2-3 csillagot is osztottak.
A teszterek mindenkor szakemberek, akik inkognitóban többször visszatérve tesztelik az egyes helyeket.
Az felmérők személye annyira titkos, hogy a Michelin könyv szerkesztői sem ismerik őket személyesen.
Az első interjú, mely egy tesztelővel készült, 2009-ben a The New Yorkerben jelent meg, de máig nem lehet tudni, ki volt a titokzatos szakember.
Csillagok jelentése: 1 csillag: remek étel a maga kategóriájában. 2 csillag: kiváló étkezés, ami megér egy kitérőt. 3 csillag: kivételes étkezés, ami egy különleges utazást érdemel.
2010-ben mindössze 58 étterem felelt meg a három csillag kritériumának Európában.
A Michelin bizottság Rising Star kitüntetést is adományoz olyan éttermeknek, amelyek esélyesek lehetnek a csillag megszerzésére is.
Bib Gourmand cím - 1955-től került bevezetésre: olyan, csillaggal nem rendelkező éttermek, amelyek átlagon felüli ételt biztosítanak elérhető áron (Bib a Michelin Man beceneve).
A Michelin listán szereplő éttermek, függetlenül csillagtól és címtől, kapnak egy „villa és kanál” megjelölést az étterem komfortossága és minősége alapján. 1-től 5-ig lehet villát kapni.
2004-ben Pascal Rémy „coming out-olt”. Az egykori Michelin tesztelő könyvet írt a felügyelői élet viszontagságairól.
Kifogások: mivel a könyvet Franciaországban szerkesztik, számos tengerentúli étteremvezető és újságíró gondolja úgy, hogy a szerkesztők előnyben részesítik a öreg kontinenst Amerikával szemben.
Bernard Loiseau francia séf 2003-ban állítólag azért lett öngyilkos, mert megtudta, hogy a Michelin el akar venni egyet a három csillagjából. A hír nem volt igaz, de a séf sajnos életét vesztette.
A 2011-es Európai Michelin Kalauzban 1771 éttermet és 1557 szállodát értékeltek.