Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Csillagok a tányéron

Csillagok a tányéron

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 03. 24.
Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

további bejegyzések a szerzőtől »

Bár Michelin csillagot kapni nagy dolog, mégis voltak olyanok, akik találtak hibát a képletben: a Costes hiába fantasztikus étterem, a séf és az alapanyagok nem hazaiak.


Ettől rettegnek a séfek
A szájhúzók szerint recept tehát adott, kell sok pénz, és bárki nyithat egy csillagos éttermet. Persze a csillagot nemcsak megszerezni kell, hanem megtartani is, ez pedig időnként nehezebb, mint egyszer megfelelni a zord tekintetű és ízlelőbimbójú tesztereknek, akik hosszú sötét kabátban óvakodnak be az éttermekbe, hogy ízekre szedjék a fogásokat.

A Costes és az Onyx díja révén több figyelmet kapott a háttérben zajló magyar „gasztroforradalom”, hisz az utóbbi időben sok minden történt a konyhákban. Gondoljunk csak a Hagyomány és Evolúció versenyre, vagy arra, hogy nálunk is elindult a Bocuse d’Or selejtezője, melynek nyertese kijuthat a világ leghíresebb és legismertebb szakácsversenyére.

A konyhákba lassan belopództak az új technológiák, sok szakács használ PacoJet-et vagy sous-vide technológiát, és Ferran Adria után szabadon egyre többen kísérleteznek a molekuláris konyhával. A fiatal szakácsok közül sokan jó érzékkel nyugat felé veszik az irányt, hogy megízleljék a trendeket, és nem zsenánt nekik beállni sztázsolni a csillagos éttermekbe, csak hogy ellessék a legnagyobbak trükkjeit.

A minap kiderült, megvan a második csillag, amit az Onyx étterem söpört be, a Costes pedig megtartotta csillagját, illetve kapott három sapkát a Gault Millau tesztcsapatától. (A szokásos váltószám szerint 3 sapka két Michelin csillagnak felel meg). Külön büszkeség, hogy a Gerbeaud-házban található étterem executive séfje egy nő, Szulló Szabina, aki párjával, Széll Tamással irányítja a konyhát.

Persze a csillagok érdeklik a legtöbb embert, de van nekünk 4 Bib Gourmand éttermünk is. Az Arcade, Csalogány 26, Bock és a Várban található 21 kapta meg ezt a díjat, mely a legjobb ár-érték arányt takarja. Rendkívül elismerésre méltó, hogy bekerültek a vörös könyvbe, melyek nélkül egy gourmand ki se teszi a lábát a lakásból.

A 21 a Fortuna utcában

Mennyi az annyi?


Három csillagos vacsora (Troisgros-Roanne)
Természetesen mindannyian szívesen kipróbálnánk a csillagos helyeket, csak az áruk riaszt el minket. Pedig attól, hogy egy ilyen helyen szinte lábaink előtt hevernek a felszolgálók (akik mindig férfiak), nem feltétlenül kell egy- vagy több havi fizetésünket otthagyni.

A Costes és az Onyx nagyjából 18.000 Ft-ért kínálja a 6 fogásos degusztációs menüjét, ehhez jönnek még a borok. Ugyanez Franciaországban 60 eurót kóstál. A három csillagosok tényleg nem olcsóak, 300 eurótól fölfelé indul az ár, igaz, ezért a pénzért már nagyon jó borokat is kapunk a fantasztikus vacsora mellé.

Ezzel szemben például a 21-ben egy szezonális ételekből álló 3 fogásos menüt, 2 dl borral együtt 7000 huf alatt elfogyaszthat a vendég - ezért is olyan népszerűek a Bib gourmand éttermek.
 
A Michelin maximálisan három csillagot oszt ki egy étteremnek. Leírásuk szerint egy csillag jelentése, hogy az adott étterem "nagyon jó saját kategóriájában", kettő a "kiváló, visszatérésre ajánlott" helyeknek jár, míg hármat az az étterem kap, amely "egyedülálló, és csak ennek meglátogatásáért érdemes az adott városba elutazni".

Akik itthon keresgélnének a legjobb éttermek között, azok általában két lehetőség között szoktak választani.

A Dining Guide és a Népszabadság összefogásával születik meg évről évre a Top 50 magyar étterem kalauz, illetve ennek konkurenciájaként jelenik meg immáron harmadik éve az Alexandra étteremkalauza, melynek egyik szerzője Molnár B. Tamás, a Bűvös szakács blog szerzője. A kalauz a francia Gault Millau pontozási szisztémáját vette alapul: 20 pontos rendszert használ, 10 pont fölött negyed pontonként emelkedő skálával.

A Dining Guide listáját valójában 1-2 gasztronómiában érdekelt személy szerkeszti, addig az Alexandra étteremkalauza komoly szakmai csapattal, nemzetközi ellenőrökkel (köztük volt Miichelin ellenőrökkel) is dolgozik.

Érdekes hogy a Michelin több olyan éttermet is kitüntetett, amely a fenti listákon nem az elsők között szerepelt. A nemzetközi értékelés érdekes módon nem tükrözi a hazait.
 
A Gault Millau kalauzt Henri Gault és Christian Millau élelmiszerkritikus és író hozta létre 1965-ben a Michelin Guide nyomán. A pontok 10-20-ig szerezhetőek meg, de 10 pont alá egy jó étterem nem mehet. A kalauz rendkívül fontosnak tartja az alapanyagok minőségét, tisztaságát. A minősítés jelzése a szakácssapka: a fekete a hagyományos francia konyha jele, a vörös a megújuló konyháé.
A Gault Millau pontjait át szokták váltani Michelin pontokra is, e szerint:

15-16 pont:  egy Michelin-csillag (jelzése 2 szakácssapka)
17-18 pont:  két Michelin-csillag (jelzése három szakácssapka)
19 vagy 19,5 pont: három Michelin-csillag jelzése (négy szakácssapka).

A legjobb hazai konyhákat a szerkesztőség által felkért külföldi szakértők külön is tesztelik - olyanok, akik Európa legtekintélyesebb vendéglő-értékelési rendszereiben szereztek több évtizedes tapasztalatokat.

Michelin tények:

A könyv először 1900-ban jelent meg, André Michelin írta meg azokat a francia éttermeket és hoteleket, melyeket jónak talált.

1900-1920: ingyenesen lehetett hozzájutni a kalauzhoz.
1926-tól vezették be a csillagos minősítést, '30-as évektől 2-3 csillagot is osztottak.

A teszterek mindenkor szakemberek, akik inkognitóban többször visszatérve tesztelik az egyes helyeket.

Az felmérők személye annyira titkos, hogy a Michelin könyv szerkesztői sem ismerik őket személyesen.

Az első interjú, mely egy tesztelővel készült, 2009-ben a The New Yorkerben jelent meg, de máig nem lehet tudni, ki volt a titokzatos szakember.

Csillagok jelentése: 1 csillag: remek étel a maga kategóriájában. 2 csillag: kiváló étkezés, ami megér egy kitérőt. 3 csillag: kivételes étkezés, ami egy különleges utazást érdemel.

2010-ben mindössze 58 étterem felelt meg a három csillag kritériumának Európában.

A Michelin bizottság Rising Star kitüntetést is adományoz olyan éttermeknek, amelyek esélyesek lehetnek a csillag megszerzésére is.

Bib Gourmand cím - 1955-től került bevezetésre: olyan, csillaggal nem rendelkező éttermek, amelyek átlagon felüli ételt biztosítanak elérhető áron (Bib a Michelin Man beceneve).

A Michelin listán szereplő éttermek, függetlenül csillagtól és címtől, kapnak egy „villa és kanál” megjelölést az étterem komfortossága és minősége alapján. 1-től 5-ig lehet villát kapni.

2004-ben Pascal Rémy „coming out-olt”. Az egykori Michelin tesztelő könyvet írt a felügyelői élet viszontagságairól.

Kifogások: mivel a könyvet Franciaországban szerkesztik, számos tengerentúli étteremvezető és újságíró gondolja úgy, hogy a szerkesztők előnyben részesítik a öreg kontinenst Amerikával szemben.

Bernard Loiseau francia séf 2003-ban állítólag azért lett öngyilkos, mert megtudta, hogy a Michelin el akar venni egyet a három csillagjából. A hír nem volt igaz, de a séf sajnos életét vesztette.

A 2011-es Európai Michelin Kalauzban 1771 éttermet és 1557 szállodát értékeltek.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Franciaország Gasztro Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Őshonosok a hazában Őshonosok a hazában
  • Világhírű fellépő érkezik az Újszegedi Szabadtéri Színpadra Világhírű fellépő érkezik az Újszegedi Szabadtéri Színpadra
  • Járdafesztivál, közösségi grillezés, élő könyvtár, gasztrotérkép és városi séták az őszi Külkörút menüjében Járdafesztivál, közösségi grillezés, élő könyvtár, gasztrotérkép és városi séták az őszi Külkörút menüjében
  • Bartók Feszt' - A te negyeded, a te ritmusod! Bartók Feszt' - A te negyeded, a te ritmusod!
  • Szent István Nap: háromnapos programkavalkád Budapesten Szent István Nap: háromnapos programkavalkád Budapesten

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard