Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Kiállítást rendeznek a besorolhatatlan énekesnek

Kiállítást rendeznek a besorolhatatlan énekesnek

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 03. 27.
Budapesten ad koncertet a világhírű magyar virtuóz
2022-07-04 15:56:18

Július 9-én, szombaton az Opus Jazz Clubban lép fel a Várallyay Petra Trió. A Várallyay Petra Trió zenei

Világszínvonal mikrokörnyezetben
2022-07-03 11:44:23

A Salföldi Dalföld hetedszerre is megmutatta a magas kultúrára fogékony Balaton-környéki közönségnek, hogy

Színpadra lépnek a győztes fiatalok
2022-06-23 11:11:02

Június 26-án 17:00 órától ifjú muzsikusok ingyenes hangversenyére kerül sor a Pesti Vigadóban a Szent

A fesztivál, ahol megkérték a kezemet
2022-06-22 11:21:30

Gyorsan pergő kémdráma, thrillerszerű bosszúfilm, találkozások és leánykérés – ilyen volt a II. Magyar

további bejegyzések a szerzőtől »

Októberben lesz a 30. évfordulója annak, hogy elhunyt az egyik legeredetibb francia sanzonénekes, Georges Brassens (1921–1981), de a párizsi Cité de la Musique, a Zeneváros, a francia főváros egyik legfontosabb kulturális létesítménye nem várta meg a pontos dátumot: Brassens vagy a szabadság címen nagyszabású kiállítást szentel a zeneszerző-előadóművésznek.

A besorolhatatlan Georges Brassens a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben Párizs egyik legismertebb figurája volt gitárjával, hatalmas bajuszával és persze főleg dalaival, amelyek egyben – mint a francia sanzonelőadóknál általában – igazi költemények is voltak. A francia sanzon nemzetközi sikerének önmagában is ez az egyik titka: nem is egy híressége azért kezdett komponálni és énekelni, mert így költészetét az egész ország megismerte, míg a kortárs verseskötetek olvasótábora még a franciák földjén is meglehetősen szűk.

Mint arra a frnacia lapok emlékeztetnek, Brassens a bisztrókban és kabarékban kezdte pályáját, később leggyakrabban a népszerű Bobino teremben lépett fel. Rajongói a legkülönbözőbb csoportokból kerültek ki: kifejezte az anarchisták ízlését, a nonkonformista lázadókét, de tudott konformista is lenni, meghatóan szólni a szerelemről és szomorúan az elmúlásról, megénekelte a mindennapi élet kis eseményeit és nem riadt vissza a közönségességtől, a provokáló vulgaritástól sem. Különös hangjával, gurgulázó szövegmondásával összetéveszthetetlen volt, és mint a zenevárosi emlékkiállítást egyöntetűen méltató francia lapok most felfedezik, látszólag rögtönzött dalain hosszan dolgozott, mindig a tökéletességre törekedett.

A Cité de la Musique anyagának bevezetését egy óriásira nagyított fotó adja meg, amelyen a fiatal Brassens fürdőruhában látható izmos Tarzanként – a kiállítás kurátora, Joann Sfar rajzoló és filmrendező olyasfajta módon provokálja a látogatókat, mint a kiállítás hőse tette dalaival. A Zenevárosban kiállított fotók és ott az meghallgatható a dalok egész életútján végigkísérik az énekes költőt, de nem csupán kronologikus sorrendben: témák szerint is csoportosítják a hatalmas anyagot: a kabarék, a szerelem, a szexualitás, az anarchisták, az irodalom, stb.

A látogatók az INA francia audiovizuális archívum anyagából egy interjút is meghallgathatnak, amely 1979-ben hangzott el a France Culture rádióban az énekessel. A beszélgetést rövid részletekre szabdalták fel, a kiállítás termeiben pedig régi telefonokat helyeztek el a rendezők: amikor a látogató felemeli a kagylót, minden készüléken más részletet hallhat a szövegből. Emellett ismét megszólalnak Brassens leghíresebb kompozíciói, amelyek közül nem egy világszám lett: mint a Chanson pour l,Auvergnat (Sanzon a lenézett szegényekért), az Aupres de mon arbre (Az én fámnál), Le testament (A végrendelet), Supplique pour etre enterré a la plage de Sete (Könyörgés azért, hogy a sete-i tengerparton temessenek el), Les croquants (A szegények), La non-demande en mariage (Leány-nem-kérés), Les amoureux des bancs publics (Szerelmesek a köztéri padokon) stb.

Georges Brassens lemezei ma is igen népszerűek Franciaországban. Az énekesről korábban már több könyv jelent meg, a közeledő évfordulóra újak is születtek. A Zeneváros kiállításáról 336 oldalas katalógus készült, egy másik kötet a sanzonénekes illusztrált dalszövegeit tartalmazza és az üzletekbe került egy 636 oldalas új Brassens-életrajz is. Maxime Le Forestier énekes pedig újra lemezre vette a 30 éve eltávozott szerző-előadó valamennyi dalát.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Zene Franciaország Könnyűzene

Ajánlott bejegyzések:

  • Buborék és menedék Budapesten Buborék és menedék Budapesten
  • A legendás Montanaro egy lemeznyi dalt írt a magyar énekesnőnek A legendás Montanaro egy lemeznyi dalt írt a magyar énekesnőnek
  • Mediterrán nagyágyúk jönnek Budapestre Mediterrán nagyágyúk jönnek Budapestre
  • Itt a francia jazz krémje! Itt a francia jazz krémje!
  • A tavalyi év tíz legjobbja között a magyar kiadvány A tavalyi év tíz legjobbja között a magyar kiadvány

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

versverseny-banner-2021.png

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard