Leletgyűjtésbe kezd az 1526-os mohácsi csata egykori feltételezett központi helyszínén, Majs közelében a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézete a hét végén, hogy gazdagítsa az ütközettel kapcsolatos ismereteket.
Közlése szerint korabeli leírások, dokumentumok és a legújabb kori kutatások szerint valószínű, hogy Földváron volt a csata döntő mozzanata: ott állt meg a magyar lovasság rohama és akadt el a magyar gyalogság is a janicsárok puskatüzében. Miután II. Lajos seregének lendülete megtört, súlyos vereséget szenvedett.
Bertók Gábor reményét fejezte ki, hogy a hadtörténeti intézet Négyesi Lajos vezette kutatócsoportjával együtt találnak a csatához köthető földműveket, tömegsírokat, és lehetőségük lesz a középkori Földvár település feltérképezésére is. "Feladatunk nem könnyű, hiszen több mohácsi csata is volt, és más korszakok leleteivel, például középkori, római kori és őskori tárgyakkal, maradványokkal is találkozhatunk a területen, tehát azokat szét kell válogatnunk" - tette hozzá a régész. Mint megjegyezte, a feltárás nincs időhöz kötve, vállalkozásuk költségeit a Nemzeti Kulturális Alap támogatásából és egyebek mellett európai uniós forrásokból teremtik elő.
Buchert Eszter, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy az 1526-os mohácsi csata helyszínén folyó kutatások nemcsak a leletanyag gazdagítása, a történelmi ismeretek bővítése miatt fontos, hanem azért is, mert felhívja a figyelmet a csatahelyszínek jelentőségére, védelmük fontosságára. "A csaták helyszíneit óvni és becsülni kell. Ezek a helyek Magyarországon kevésbé, Nyugat-Európában azonban nagyon népszerűek és sok látogatót vonzanak" - magyarázta az igazgató-helyettes.
Az 1526. augusztus 29-én megvívott mohácsi csatában a Magyar Királyság 25 ezer fős serege került szembe az Oszmán Birodalom mintegy 60 ezres haderejével. A magyarok vereségével az ország három részre szakadt, és 150 évig tartó török hódoltság következett.
Forrás: MTI
