Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
40 éve halt meg a 20. századi zene legendás alakja

40 éve halt meg a 20. századi zene legendás alakja

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 04. 06.
„Az embert emberré tette…” – vasárnap zárt a DOMBOS FEST
2026-06-29 20:24:10

A DOMBOS FEST idei vasárnap esti fellépője volt a Szegedről érkező Csizmadia Anna – Nagy Gábor – Szokolay

Etnofon az I. OniFeszt-en
2026-06-26 23:11:44

Az Óbudai Népzenei Iskola háromnapos zenei fesztiváljának, az I.OniFeszt-nek volt vendége június 22-én

„Nem több ezer emberre utazunk, hanem egy válogatott társaságra”
2026-06-22 13:26:04

A vajdasági Dombos Festről Horváth Lászlóval, a fesztivál alapító-művészeti vezetőjével – egyben a Fonó

Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról
2026-06-22 12:31:15

Idén is megnyitja kapuit a nagy múltú Zsámbéki Nyári Színház , amelynek előadásai a már jól ismert

további bejegyzések a szerzőtől »

40 esztendővel ezelőtt halt meg Igor Stravinsky orosz zeneszerző, akit sokan a 20. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzőjének tartanak.

Műveiért szerzett elismerései mellett, zongoristaként és karmesterként is nagy hírnévre tett szert műveinek premierjein nyújtott teljesítményével.

Hosszú és termékeny életműve ellentmondásokban és meglepetésekben gazdag. Fiatalkori kompozícióiban — amelyekkel világhírét megalapozta — az orosz népi dallamok és táncok inspirálták, ezekből alakította ki karakterisztikus, szabad ritmikáját, szigorú dallamvonalait, politonalitását és a hangzás brutális újszerűségét. A későromantikától elfásult, az impresszionizmus mesterkéltségeibe belefáradt közönség erre az új hangra készségesen és elragadtatva reagált. A Stravinsky-művek körül támadt szenvedélyes polémia csak fokozta az érdeklődést e művek megismerése iránt.

Stravinsky (eredeti orosz nevének kiejtés szerinti átírása Igor Fjodorovics Sztravinszkij) 1882. június 17-én Pétervár külvárosában, Oranienbaumban született. Apja a pétervári operaház vezető basszistája volt, de fiát jogásznak szánta. Stravinsky kötelességszerűen végzett jogi tanulmányai mellett tanult zenét: előbb zongorát, majd zeneelméletet, végül Rimszkij-Korszakovnál hangszerelést. 1906-ban befejezte a jogi egyetemet és nyomban hátat is fordított ennek a tudománynak. Megírta I. szimfóniáját , valamint A faun és a pásztorlány című zenekari dalciklusát, Puskin költeményeire (1906—1907.) . Mindkét korai kompozícióját be is mutatták Pétervárott.

A következő évben írta a Tüzijátékot . A kompozíciót szerzője meglepetésnek szánta Rimszkij-Korszakov leánya esküvőjére. A meglepetés azonban nem sikerült, mert a mester meghalt, mielőtt a kéziratot megkapta volna Stravinsky ekkor kezdődő neoprimitív alkotói korszakának ígéretes előhangját. 1909-ben Pétervárott mutatták be.

Ekkor figyelt fel tehetségére a nemrég alakult Monte Carloi székhelyű Orosz Balett (Párizsban két évtizeden át (1909-1929) a modern balett vezető szerepét betöltő együttes, nemcsak Európára, de az egész világra nagy hatást tett) vezetője Szergej Gyagilev, és kompozíciót kért tőle együttese számára. E megbízás eredményeképpen jött létre Stravinsky három fiatalkori remekműve: A tűzmadár (L'Oiseau de feu, 1910), a Petruska (1911) és a Tavaszi áldozat (Le sacre du printemps, 1913).

Itt olvashatja el, mikor és miért szakított a zeneszerző az általa teremtett hagyományokkal.

Forrás: Mi van ma?

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Zene Stravinsky Komolyzene

Ajánlott bejegyzések:

  • Concerto Mesteriskola Albrecht Mayer oboaművésszel Concerto Mesteriskola Albrecht Mayer oboaművésszel
  • „Az embert emberré tette…” – vasárnap zárt a DOMBOS FEST „Az embert emberré tette…” – vasárnap zárt a DOMBOS FEST
  • Etnofon az I. OniFeszt-en Etnofon az I. OniFeszt-en
  • „Nem több ezer emberre utazunk, hanem egy válogatott társaságra” „Nem több ezer emberre utazunk, hanem egy válogatott társaságra”
  • Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása