Oszvald Marika Jászai Mari-díjas színésznő, operetténekes már apró lányként is tudta, neki a színpadon van a helye.
Sosem képzelt el magának más pályát, mindig is színésznőnek készült. Ő az, aki népszerűvé tette az akrobatikus táncot az operettekben, a többiek gyakran az ő sémáival dolgoznak. Lassan 40 éve hányja a cigánykereket, ma is lemegy spárgába, szaltózik.Bejárta az egész világot. Fellépett Münchenben, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Izraelben, Olaszországban, Franciaországban, Svájcban, Ausztráliában, Japánban.
A mai napig fiatal, nyugodtan énekelhet kettőst akár Peller Karollyal is, mert az évszámok nem jelentenek semmit. Egyetlen egy dolog van, ami számít: a tehetség.
A ma 59 esztendős szubrett Budapesten született (1952. április 12.). Édesapja, Oszvald Gyula operaénekes és bonviván volt, édesanyja Halasi Marika pedig szubrett. Egy öccse van, Gyula. Bár édesanyja és édesapja nem féltette Marikát a színészi pályától, nem is erőltették. Nem is kellett. Pici lány korában már operaáriákat és operettdalokat énekelgetett. Megtanulta, hisz rendszeresen ott ült a debreceni Csokonai Színház próbáin, néha előadásain, később az Operettben. A szülei úgy gondolták, ha valóban alkalmas lesz a pályára, majd úgyis kiharcoloja magának, hogy színész lehessen.
Oszvald Gyula szerette volna, hogy szakma legyen lánya kezében, így Marika a Vas utcai Széchenyi István Közgazdasági Technikumban érettségizett. 1969-ben felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskola próza szakára, mert abban az évben nem indult operett-musical osztály.
Elsőre nem vették fel, így egy évre a Szegedi Nemzeti Színházba ment tanulni, tapasztalatokat szerezni. A következő évben bekerült a főiskola operett-musical szakára, ahonnan már nem volt megállás, sorra kapta a feladatokat. Először persze kisebbeket, aztán egyre nagyobbakat, majd jött a János vitéz, amiben élete első főszerepét játszhatta. 1972-től napjainkig a Fővárosi Operettszínház elismert tagja.
A cikk folytatásához Katt!
Forrás: Mi van ma?