Fritz Haber német, zsidó származású tudós nevéhez olyan találmányok köthetők, mint a mustárgáz és a Zyklon-B. Utóbbi anyag felhasználásával millió társa vesztette életét, többek között saját családja is.
Első fontosabb felfedezését a mezőgazdaság fellendítésében érte el. 1909-ben alkotta meg az ammóniát, nitrogént és hidrogént tartalmazó műtrágyát, amely jelezősen növelte a termést. Találmányát sokan csodának tartották és csak „kenyér a levegőből” néven emlegették. Találmánya nagy népszerűségnek örvendett az egész világon, sőt több akkori mezőgazdasági kutató a 20. század legfontosabb technológiai találmányaként könyvelte el.
Haber szerencsétlenségére kémiai elegye a hadsereg berkeiben hasonlóan nagy népszerűségnek örvendett. A tudóssal az első világháború kitörésekor azonnal kapcsolatba léptek. Hogy bizonyítsa hazafiasságát, azonnal munkához látott és klórgázzal kezdett kísérletezni. Mindeközben abban a hitben élt, hogy új találmánya majd véget vet a háborúnak.
Először 1915-ben az Ypres-i csatában vetették be Haber mérgező gázát, amely olyan sikeresnek bizonyult, hogy azonnali katonai kitüntetésben részesítették. Az ünneplés éjszakáján felesége öngyilkosságot követett el, mer nem bírta elviselni, hogy férjének köze van ártatlan emberek meggyilkolásához.
A háború végén újra nősült, ám megítélése ettől kezdve igen megosztott volt. Az ammóniával végzett eredményes kísérleteiért Nobel díjban részesítették, viszont mindeközben bíróság elé kellett járulnia, mint háborús bűnös. Végül nem ítélték el és 1930-ig tovább dolgozhatott.
A ’30-as években az egyre erősödő antiszemitizmusban már nem segített rajta, hogy német hazafinak állította be magát, és mindefelé hangoztatta, mennyit tett a germán földért. 1933 egyik reggelén munkába menet a gyár portása megállította és közölte vele: „A zsidó Haber ki van tiltva!” A feltaláló összeroppant, és nem sokkal az eset után, 1934-ben szívrohamban meghalt, ám munkája tovább „gyümölcsözött”.
Az 1920-as években Haber és kollégái rovarirtó szerekkel és gázokkal kísérleteztek, melynek dokumentációi megmaradtak. Haber feljegyzéseit és újításait használták föl náci kutatók a Zyklon-B kifejlesztésére, amellyel a második világháború alatt több millió zsidót gyilkoltak meg. A Zyklon-B-vel meggyilkolt zsidók között található Haber családjának nagy része is.
Albert Einstein egyszer így összegezte a szerencsétlen sorú Haber életét: „Haber élete egy német zsidó tragédiája. A viszonzatlan szeretet horrorja.”
Forrás: BBC