A kortárs magyar képzőművészet perspektíváiról szervezett kétnapos nyilvános konferenciát a Műcsarnok. Pénteken és szombaton nemcsak az intézményi keretek két évtizedes változását, hanem a lehetséges jövő, például a 2014-re tervezett Budapest Biennále ügyét is megbeszélik.
Kiemelte: a gazdasági válság rendkívüli károkat okozott a kultúrában, világszerte és különösen Magyarországon, de pozitív hozadéka is lett. "Arra szorít bennünket, hogy kritikus módon újragondoljuk az eddigi kereteket és számba vegyük a lehetőségeket. Az új igazgató által képviselt ambiciózus program új lendületet ad a magyarországi képzőművészetnek" - fogalmazott. Hozzáfűzte: a Műcsarnok léte elválaszthatatlan a szakmai háttértől, együtt kell működnie az egyetemekkel, galériákkal, folyóiratokkal. Könyv- és folyóirat-kiadással az intézménynek is foglalkoznia kell.
"Kívánatos volna, hogy a szakmai közmegegyezéssel kiválasztott magyar képzőművészeket erősebben képviselje a nemzetközi színtéren, ez történik a másfél hónap múlva megnyíló Velencei Biennálén. De ez még kevés, ésszerűnek látszik a Műcsarnok hosszú távú galériahálózat terve, valamint a 2014-re tervezett Budapest Biennále terve, amely nem csupán a Műcsarnok ügye" - fogalmazott az államtitkár.
A Műcsarnok új igazgatója, Gulyás Gábor vitaindító előadásában először arra tért ki, hogy mit takar a kultúra, műveltség és tájékozottság fogalma, miben válnak el egymástól? A kultúra, kivált a magas kultúra egyfajta társadalmi státuszt alakít. Ugyanakkor a kultúra helye a mai magyar társadalomban csak paradoxonként írható le. A rendszerváltás után nagy mértékben csökkent a magas kultúrában jelen lévők száma, az értelmiségi foglalkozásút űzők jelentős része nem értelmiségi - fejtette ki az igazgató.
Hol van képzőművészet helye a mai magyar kultúrában? - tette fel a kérdést. A szőnyeg szélén - hangzott válasza. Hogy lehetne megszüntetni az aszinkronitást a teljesítmény, az ismertség és elismertsége között? Véleménye szerint négy területen lehet és kell változtatni: legelőször a közoktatásban, hogy alapvető ismereteket kapjanak a vizuális kultúráról a gyerekeket, azután a felsőoktatásban, amelyből egyelőre hiányzik a kurátorok és kritikusok mesterfokú képzése. A harmadik fontos színtér a kommunikáció, a hazai képzőművészeti fórumon folyó diskurzusok szerinte belterjesek és sokszor nélkülözik a szakmai etikát, végül említette a finanszírozást, hangsúlyozva, hogy a szakma forráshiányos.
A nemzetközi kapcsolatok rendezetté tétele a jobb reprezentációt is szolgálja, a már említett Budapest Biennále elindításához - amelynek létrejötte szükségszerű - az állam kötelezettségvállalása elengedhetetlen.
Az alulfinanszírozott Műcsarnokot súlyosan érintette a zárolás, Gulyás Gábor mégsem mond le róla, hogy a Fresh Art folyóirat első száma még idén megjelenjen, ami az intézmény márkafelépítését szolgálja.
A vitaindító után Szőcs Géza visszatért a Budapest Biennále kérdésére."Még ilyen gazdaságilag kifosztott helyzetben is vállalja a kormányzat a biennále létrehozását, ha a szakma az ügy mellé áll" - fogalmazott. Úgy látja, a második rendezvényre, 2015-re már a Várkert Bazár is visszakapja eredeti funkcióját, műteremiben, lakásaiban vendégeket, ösztöndíjasokat fogadhatnak.
Gulyás Gábor február elseje óta tölti be a Műcsarnok igazgatói posztját. Mint korábban terveiről az MTI-nek elmondta, tervei között szerepel a budapesti képzőművészeti biennále megrendezése, nemzetközi galériahálózat kialakítása, nagy magyar művészek retrospektív kiállítása és a jelenleginél jóval magasabb látogatottság elérése.
Forrás: MTI
