Az Ayapaneco nyelv, vagy ahogy beszélői hívják, a Nuumte Oote (az Igaz hang) a világ egyik legveszélyeztetettebb nyelve.

Hogy mennyire? Nos, összesen ketten beszélik – és ők nem hajlandók beszélni egymással.

Az Ayapaneco-t a Föld azon a részén beszélik, amit már évszázadok óta Mexikóként ismerünk, és egyike annak a 68 bennszülött nyelvnek, amely túlélte a spanyol hódítást, járványokat, éhínséget, háborúkat. Most mégis a kihalás szélére került.

Már csak két olyan ember él, akik folyékonyan beszélik: a 75 éves Manuel Segovia, és a 69 éves Isidro Velazquez. Mind a ketten Tabasco megye Apaya nevű falujában élnek, de már évtizedek óta nem álltak szóba egymással. Azt nem tudni, hogy milyen régóta húzódó, parázs vita állhat konok hallgatásuk mögött, de akik ismerik őket, azt mondják, sosem élvezték igazán egymás társaságát.

„Nincs túl sok közös bennük”, mondta az Indiana Egyetem nyelvész antropológusa, Daniel Suslak. Az ő feladata szótárt készíteni az Ayapaneco nyelvhez. A szótár elkészítése nem egyéb, mint verseny az idővel: megpróbálják feléleszteni a nyelvet, amíg nem túl késő.

„Amikor kisgyerek voltam, még mindenki beszélte” – mondta Segovia a The Guardiannek. „Aztán szép lassan eltűnt, és azt hiszem, velem együtt sírba száll majd.”

Segovia, Velazquezzel ellentétben, aki már gyakorlatilag egyáltalán nem beszéli az anyanyelvét, sokat beszélgetett Ayapaneco-ul bátyjával, egészen annak évtizedekkel ezelőtt bekövetkezett haláláig. Manapság a fiával és feleségével beszélget ezen a nyelven, akik ugyan megértik, de közel sem beszélik folyékonyan.

Suslak szerint az Ayapaneco mindig is egy „nyelvi sziget” volt, amit sok erősebb hatású nyelv vett körül.

Mexikóban 68 bennszülött nyelvet beszélnek a mai napig, ami további 364 változatra oszlanak. Több nyelv is a kihalás szélén áll, de az Ayapaneco a legszélsőségesebb eset mindközül.

A Nemzeti Bennszülött Nyelvek Intézete több kísérletet tett már arra, hogy felélessze a nyelvet, és tanfolyamokat szervezett, amik keretében a két öreg megtanította volna a helyi lakosságot a nyelvre – ám egyik sem járt sikerrel az érdeklődés hiánya miatt.

„Saját magam vettem meg a füzeteket és a tollakat” – mesélte Suslag. „Az órákra eleinte mindenki eljött, aztán valahogy abbamaradt az egész.”

A nyelvész szerint az Ayapaneco egy gazdag nyelv, amely sok hasonlatot tartalmaz, ezek nagyját pedig természeti jelenségekről mintázza.

Forrás: The Guardian