Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Rádió
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Rádió
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
110 éve született az Iszony szerzője

110 éve született az Iszony szerzője

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 04. 16.
Itt az Academia Banana!
2021-01-25 15:43:01

Megjelent a Duckshell fergeteges hangulatú új anyaga. A zenekar basszusgitárosával, Báthori Benivel

Jön a tériszonyos tűzoltó
2021-01-25 11:23:58

Már javában forog a Nagykarácsony című romantikus vígjáték a Nemzeti Filmintézet támogatásával. Az

Virtuális kiállítótér nyílt a berlini magyar kulturális intézetben
2021-01-24 12:46:13

A koronavírus-járvány közepette is látogatható a Collegium Hungaricum Berlin.  Az intézet saját

Művészek zárt ajtók mögött
2021-01-23 14:32:30

A Pesti Vigadóban bejárjuk Csíkszentmihályi Róbert kiállítását, az Urániában megtudjuk min dolgozik Gera

további bejegyzések a szerzőtől »

1901. április 18-án született Nagybányán Németh László Kossuth-díjas író, esszéista, műfordító, a múlt századi magyar irodalom kimagasló alakja.

A Toldy Gimnázium önképzőkörében mutatkozott be először írásaival. Érettségi után a pesti bölcsészkaron tanult, majd 1920 tavaszán átiratkozott az orvosi karra, mondván, korszerű műveltség nincs természettudományos ismeretek nélkül. 1925-től a Szent János Kórház cselédkönyves orvosa volt, s fogorvosi végzettséget is szerzett. Ebben az évben vette nőül Démusz Ellát, egy gazdag vendéglős leányát, házasságukból hat leány született. 1925-ben megnyerte a Nyugat novellapályázatát a Horváthné meghal című írásával, ettől kezdve több lap is közölte írásait. 1927-től a Napkelet vezető kritikusa volt, itt jelentette meg első regényét is, az Emberi színjátékot. Babits hívására lett a Nyugat kritikusa, majd 1932-ben megindította saját lapját, a Tanút, 1934-ben pedig a Választ, a népi írói mozgalom folyóiratát.


1935-ben csatlakozott az Új Szellemi Front reformmozgalmához, de hamar átlátta a Gömbös-féle reformígéretek hamisságát. Betegsége miatt egy időre visszavonult a közélettől, s megírta a Gyász, majd a Bűn című regényeit, a VII. Gergely című történelemi drámáját. 1938-ban a Nemzeti Kamaraszínház színre vitte a Villámfénynél című drámáját, s ezt követően sorra születtek az értelmiség eszményei és külső élete közt támadt meghasonlást tükröző darabjai (Papucshős, Cseresnyés, Bethlen Kata). 1939-ben a német nyomás elleni védekezés és a szellemi ellenállás vágya íratja meg vele azóta is sokat vitatott, Kisebbségben című tanulmányát. Az 1943-as szárszói találkozón felolvasta A második szárszói beszéd címen ismert tanulmányát, amelyben a háború utáni magyar társadalmi átalakulás lehetséges útjaival foglalkozott.

A háborút követően Hódmezővásárhelyre költözött, ahol a református gimnázium óraadó tanára volt. Ekkor fejezte be Széchenyi című drámáját, Iszony és Égető Eszter című regényeit. Budapestre visszatérve néhány évig csak műfordítással foglalkozott, az Anna Karenina fordításáért 1951-ben József Attila-díjat is kapott. 1956 októberében bemutatták a Galilei című drámáját, a forradalom napjaiban megjelent Emelkedő nemzet című cikkében a szocializmus valódi értékeinek átmentésére hívta fel a figyelmet.

1957-ben Kossuth-díjat kapott, ennek összegét a hódmezővásárhelyi gimnáziumnak adományozta. 1958-ban a Tihany melletti Sajkodon felépült kis dolgozóháza, ahol berendezte írói műhelyét. A 60-as évektől sokat utazott nyugatra is, regényeit több nyelvre lefordították, a színházak állandóan repertoárjukon tartották drámáit, 1965-ben az Iszonyból film is készült. 1969-ben a Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó megindította életműkiadását. 1970-ben mutatták be utolsó drámáját, a Semmelweisről szóló Az írás ördögét. Ezt követően betegsége súlyosbodásával munkaereje is megtört.
1971 januárjában súlyos agyvérzést kapott, amelyből már nem tudott teljesen felépülni. Eleget tett még meghívásoknak, de ideje jórészét visszavonultan töltötte egészen 1975. március 3-án bekövetkezett haláláig.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom Dráma Születésnap

Ajánlott bejegyzések:

  • Bereményi Géza 75! Bereményi Géza 75!
  • Azt hittem, hogy jókedved van – koncert a magyar kultúra napján Azt hittem, hogy jókedved van – koncert a magyar kultúra napján
  • Herczku Ágival és Palya Beával ünnepel a Kultúrpart Herczku Ágival és Palya Beával ünnepel a Kultúrpart
  • Új kötetéről mesél Szabó T. Anna Új kötetéről mesél Szabó T. Anna
  • Egy felsírás után Egy felsírás után

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. Megjöttek a meztelen hősnők
  4. A 10 legütősebb drogos film
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  7. Meztelenség és anatómia
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard