Alább egy részletet olvashattok Gévai Csilla Nagyon zöld könyvéből.
Levegőt!Lélegzünk, miközben eszünk, de lélegzünk akkor is, miközben alszunk, futunk, olvasunk, úszunk, gondolkodunk. Ha játékból befogjuk az orrunkat és a szánkat, hogy megszámolhassuk, hány másodpercig bírjuk levegő nélkül, akkor érezzük csak igazán, mennyire hiányzik nekünk az oxigén!
Próbáld megfigyelni a saját légzésedet! Beszívod a levegőt és kifújod a levegőt, beszívod a levegőt és kifújod a levegőt, és ez így megy azóta, amióta csak kibújtunk a mamánk hasából, egészen addig, amíg egyszer csak végleg abbahagyjuk a lélegzetvételt és meghalunk.
De mi is az, ami a tüdőnkben megfordulva ki-be jár bennünk, és életben tart?
Lehet, hogy már rá is vágtad, hogy a levegő! Ha a levegőt mondtad, akkor nem tévedtél. De ha az oxigén volt a válaszod a kérdésemre, akkor pontosabban fogalmaztál. A levegő ugyanis több gázból álló gázkeverék. Olyan nevű gáz nincs, hogy levegő. A levegőben lévő gázok számunkra mind áttetszőek, így a levegőt egyvalamiből állónak látjuk – vagyis nem látjuk –, holott a levegő több dologból áll. A levegő 78 százalékban nitrogénből, 21 százalékban oxigénből, és 1 százalékban más anyagokból áll, például szén-dioxidból vagy vízpárából. Ha most elkezdenéd a kezeiddel csapdosni a levegőt magad körül – mondjuk azt játszanád, hogy sas vagy –, akkor éppen rengeteg ártatlan nitrogén- és oxigénmolekulát legyintenél arrébb. Hiába van több nitrogén a levegőben, az ember számára mégis az oxigén a nélkülözhetetlen. A nitrogén is ki-be jár a tüdőnkben, de mi csak az oxigént tudjuk felhasználni a levegőből. Kilégzésnél aztán – meg fogsz lepődni –, na, milyen gázt bocsátunk ki magunkból? Hát szén-dioxidot! Ugyanazt a gázt, ami felelős az üvegházhatásért! Igen, az ember is szén-dioxidot bocsát ki magából, ugyanúgy, mint az összes földi élőlény is.
Szerencsére elenyésző a környezetszennyező hatása annak a széndioxid-kibocsátásnak, amit egy ember a két orrlyukán át egy emberöltőn keresztül kilélegezni képes. Ezt megúsztuk! Talán önmagunkban azért nem vagyunk környezetszennyezőek.
Sajnos azokat a gázokat is be tudjuk lélegezni, amelyek nem éltetőek a számunkra, amelyek megbetegíthetnek minket. A szén-dioxidon kívül még van pár olyan gáz, ami akkor képződik, amikor elégetjük a szenet, a kőolajat vagy a földgázt. Nagyon büdös és ártalmas gázok kerülnek elő az autók kipufogóiból, de a gyárak kéményeiből is. Az összevissza szennyezett levegőt szmognak hívjuk. A nagyvárosokban sokkal rosszabb a levegő, mint vidéken, mégis egyre több ember választja a városi életet. Egy városban több a munkalehetőség a felnőttek számára, sokkal szélesebb körből lehet iskolát választani, egyáltalán, mindenből sokkal nagyobb a választék. Pedig évekkel hosszabbíthatja meg az életedet, ha sokat tartózkodsz tiszta levegőn. Tudom, hogy most még nem te döntesz arról,hogy hol laksz, vagy mennyit mész kirándulni, de emlékezz a szavaimra: nagyon fontos a jó levegő! De addig is, amíg felnősz, vedd körbe magad növényekkel! Kirándulni sok minden miatt jó: lehet futni, fára mászni, jó botot gyűjteni, izgalmas dolgokról beszélgetni az út alatt a barátoddal, egymás szendvicsét enni, de az egyik legnagyobb haszna – amire talán nem is gondolnál – hogy sok tiszta oxigén kerül a tüdődbe, ettől pedig gyorsabban forog az agyad!
A növények tehát szén-dioxidot „lakmároznak”, így tisztítva meg a Föld levegőjét. A jó levegőhöz rengeteg növényre van szükség: füvekre, fákra, virágokra, bokrokra, indákra, lapulevelekre. Tudom, hogy te pontosan megértetted az összefüggést a növények és a jó levegő között. Mégis rengeteg fát vágunk ki nap mint nap. Nagyon rosszul tesszük. Ha egy növényt elpusztítunk, mondjuk elégetünk, akkor a szén-dioxid mennyiséget, amit élete során elnyelt reggelire, ebédre és vacsorára, halálakor megint visszajuttatja a légkörbe. Tehát az az emberiség hosszú távú érdeke – feltéve, ha tényleg meg akarjuk tisztítani a légkörünket – hogy a növényeket ne irtsuk, hanem gyarapítsuk, ültessük, a meglévőket pedig óvjuk nagyon. Ugye, ez logikus?
Földünk tüdeje az esőerdő. Mérges lennél, ha valaki elkezdené zsugorítani a tüdődet? A fák úgy viselkednek, mint a jótékony szivacsok: felszívják a széndioxidot a levegőből. A Föld másik nagy tisztító barátja az óceán: mivel a szén-dioxid oldódik a vízben, így az óceánok segítenek a légkörbe jutott szén-dioxidoktól megtisztítani a levegőt. Egyszerűen magukba oldják ezt a gázt – mondjuk, mint a tej a kakaóport – és ezzel a tettükkel hűtik a Földet. De mi, emberek a szén, az olaj és a földgáz elégetésével annyi széndioxidot bocsátunk ki a levegőbe, hogy kezd az óceánoknak is elege lenni ebből a sok gázfalásból.
Arról már meséltem, hogy a Földet egy légkör nevű gázokból álló réteg veszi körül. A légkört tudományosan atmoszférának hívjuk. A légkör öt szférából, azaz rétegből áll. Ha most kimész a kertbe, nappal van és felnézel az égre, akkor többnyire csak a legelső, a Földhöz legközelebb eső, legalacsonyabb réteget látod. Ha tudnál felfelé gyalogolni a levegőben, akkor igencsak fárasztó út állna előtted, ha végül ki szeretnél sétálni a világűrbe. Az első réteg végéig úgy tíz kilométert kellene az ég felé gyalogolnod. Na jó, vihetnéd a legjobb barátodat is, így nem olyan unalmas a felfelé gyaloglás. Ahogy mennétek felfele a légben, egyre hidegebb lenne, és egyre ritkulna körülöttetek a levegő is. Szóval nem ajánlom a szkafander nélküli felfelé járást! Ebben az első, legalsó rétegben él mind a hét milliárd ember, ugyanis csak itt van levegő. Akarom mondani oxigén. Jobbat mondok, ebben a rétegben találod meg az összes domborzati és időjárási jelenséget: a világ legmagasabb hegyének a csúcsát, a felhőket, a villámlást és a szivárványt is. A második rétegben található az ózonréteg, de ezt már tudod, és itt repülnek a repülők is, ezért én itt sem csavarognék a helyetekben. A harmadik réteg túl hideg. A negyedik réteg a leghosszabb és a legforróbb. Ennek a rétegnek az az érdekessége, hogy itt keringenek a földi pályára állított űrhajók. Mikor már tízezer kilométert gyalogoltál felfele a barátoddal a kertedből, végre eléritek az ötödik réteget. Itt ne felejtsétek el megnézni a műholdakat, mielőtt kiléptek az űrbe.
Viszlát fiúk! Viszlát lányok! Ha éjszaka tiszta időben felnéztek az égre, bizony mind az öt rétegen át tudtok látni – át dermesztő hidegen és forróságon – fel egészen a levegőtlen űr csillagaihoz.
Forrás: Pozsonyi Pagony