Andrej Tarkovszkijról elnevezett kulturális központ épül Ivanovo megyében még idén - jelentette be Mihail Meny helyi kormányzó. A központban kiállításokat rendeznek, és lesz egy moziterem is a helyiek számára.
Tarkovszkij, a zseniális orosz filmrendező 1932. április 4-én született az Ivanovótól 170 kilométerre lévő Jurjevce városban, és Ivanovóban töltötte gyermekkorát.Szűkebb hazájában és a megye többi városában 2007 óta minden évben Tükör címmel Tarkovszkij-filmfesztivált rendeznek, idén erre május végén kerül sor. A zsűri elnöke idén Ralph Fiennes lesz.
Idén decemberben lesz 25 éve, hogy Tarkovszkij elhunyt Párizsban, jövőre pedig születésének 80. évfordulója lesz, és egyben arról is megemlékeznek majd, hogy 50 éve, 1962-ben aratott diadalt a velencei filmfesztiválon az Iván gyermekkora című filmje, amelyet Arany Oroszlánnal tüntettek ki a szovjet filmtörténetben elsőként.
A rendező születésének közelgő 80. évfordulója alkalmából hozzátartozói és barátai születésnapján, április 4-én Szergej Szobjanyin moszkvai polgármesterhez fordultak, hogy Moszkvában hozzanak létre Tarkovszkij múzeumot. A döntés már régebben megszületett, de 2008-ban leállt a munka a gazdasági válság miatt. Az épület, amelyben Tarkovszkij 30 éven át lakott, megvan, alul kőből, felül fából épült a XIX. században, s a rendező testvére, Marina sok tárgyat gyűjtött már össze a múzeum számára.
A nemzetközi kritika Andrej Tarkovszkijt általában Szergej Ejzenstein után a második legjelentősebb szovjet filmrendezőként tartja számon.
A Szovjetunióban hét filmet forgatott: az Iván gyermekkora (1962), az Andrej Rubljov (1966), a Solaris (1972), a Tükör (1974), és a Sztalker (1980) című alkotásokat, és két kevésbé ismert filmje közül a Nosztalgiát (1983) Olaszországban, az Áldozathozatalt (1986) pedig Svédországban forgatta. Kivétel nélkül minden filmjét díjakkal tüntették ki tekintélyes nemzetközi fesztiválokon.
Kevésbé ismert, hogy a Szovjetunióban színdarabot is rendezett, Londonban a Royal Operában színre vitte Muszorgszkij Borisz Godunov című operáját Claudio Abbadóval, és még rádióprodukciókkal is próbálkozott.
Tarkovszkij 1982-ben érkezett Olaszországba a Nosztalgia forgatására, és többet nem tért vissza a Szovjetunióba, mert túlságosan megviselte a hivatalnokok akadékoskodása, a cenzúra.
Tüdőrákban halt meg 1986-ban, Párizsban, s a Szovjetunió széthullása után felmerült a gyanú, hogy esetleg a KGB ölte meg. Mivel azonban felesége és Alekszandr Szolonyicin színész ugyanezen betegségben halt meg, sokan valószínűnek tartják, hogy a Sztalker című filmnek egy elhagyott vegyi üzemben zajló forgatásán szenvedtek mérgezést.
A gorbacsovi glasznoszty idején Tarkovszkij a Szovjetunióban is megkapta a kiérdemelt elismerést, de akkor már késő volt, betegsége miatt többé már nem tudott hazalátogatni.
Forrás: MTI