Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Egy gésa, aki négy cunamit élt túl

Egy gésa, aki négy cunamit élt túl

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 04. 18.
Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

további bejegyzések a szerzőtől »

 Az évek múlásával párhuzamosan egyre fogyott az iránta érdeklődők száma, de amikor március 11-én a kora délutáni Japántól keletre bekövetkezett a pusztító szökőárt előidéző földrengés, Kamaisi utolsó gésája éppen arra készült, hogy fellépjen abban a finom ételeiről híres, 117 éves exkluzív étteremben - rjoteiben -, ahol hét évtizeddel ezelőtt, 14 évesen elkezdte a pályafutását.


Már felhúzta otthonában fehér kétujjas harisnyáját, amely a kimonóhoz jár, és hozzákezdett, hogy feltornyozza a haját. Négytagú társaság fogadta fel, hogy megünnepelje egy kolléga áthelyezését Kamaisiból, és már a megfelelő dalt is kiválasztotta, azt, amely egy az első harcba induló fiatal szamuráj bátorítására szolgál...
    
 Alig több mint félórával később cunami zúdult a városra, és miközben Kamaisi egyfolytában remegett a legalább tizenöt nagy utórezgéstől, a 84 éves Ito Cujako az életben maradásért küzdött. Korábban három szökőárt élt már át a városban, amelyet az óceán hullámai az évszázadok folyamán többször leromboltak.

Kislányként még nagyanyja elbeszélését hallgatta az 1896-os nagy szökőárról.
    "A nagymamám azt mondta, hogy a cunami olyan, mint egy szélesre tátott, minden útjába kerülőt elnyelő száj - idézte fel Cujako a helyi kórházban, ahol asztmával kezelik. - Ezért azoké a győzelem, akik olyan gyorsan futnak, ahogy csak lehet."

    Az édesanyja a hátán vitte biztonságba élete első, 1933-ban bekövetkezett cunamija idején. Az idén, miután lábai felmondták a szolgálatot, egy csodálója ugyancsak a hátán vitte magasabban fekvő helyre. Cujako, aki a Japánban kiemelten fontos dátumnak számító 88. születésnapján kíván nyugalomba vonulni, már a negyedik - és elmondása szerint a legijesztőbb - cunamiját élte át. A hullámok azonban elmosták a samiszenjét, három húros hangszerét és a kimonóját, amelyek elengedhetetlen kellékei a gésa művészetének.

    A The New York Times riportja szerint a márciusi szökőár mintegy 1300 embert ölt meg Kamaisiban. Az alacsonyan fekvő részek szellemvárossá váltak, és a településen az összeomlott épületek szaga keveredik a tengerével. A japán acélipar születési helyének számító város kulcsfontosságú szerepet játszott az ország modernizálásában és militarizálásában, ezért az amerikai hadihajók első számú célpontja volt a II. világháború idején. A háborút követő fellendülés idején a lakosság jelentősen felduzzadt, annak ellenére, hogy két szökőár is sújtotta a várost.

    Kamaisit híressé tették a tengeri alapanyagból készült kiváló ételek, a fő helyi munkaadó, a Nippon Steel rögbicsapata és a szórakozási lehetőségek. Ám a japán gazdaság utolsó két évtizedben bekövetkezett hanyatlása gyors és meredek visszaesést hozott a városnak is. A lakosság a két nemzedékkel ezelőtti csaknem 100 ezerről 40 ezer fő alá csökkent, és egy ideje folyamatosan öregszik. Azoknak a nagy része, akik a mostani természeti csapásban elveszítették otthonukat és munkájukat, nagy valószínűséggel nem marad a városban.
   
Ito Cujako azonban megfogadta, hogy fog még énekelni és táncolni Kamaisiban.
"Híres szépségként táncolt és samiszenen játszott, miközben a legtöbb gésa csak az utóbbit csinálta" - meséli Kanazava Szecuko, akinek családjáé a Szaivairo nevű rjotei, ahol Cujako fellép.

A kulturális örökség ápolói a gyorsan eltűnő helyi kultúra őrzőjét látják a Szaivairóban, amely az utolsó rjotei Kamaisiban. Amikor még sok ilyen étterem működött, a legexkluzívabbnak számított közöttük. 1894-ben épült egy bárokkal, bordélyokkal és rjoteikkel teli negyed legmagasabb pontján. Miközben a cunamik elmosták a környéken lévő épületeket, a Szaivairóhoz nem jutottak fel.
Cujako tanulóként, 14 évesen ebben a rjoteiben kezdte a pályafutását. "Szerettem táncolni, és Kamaisi vezető gésájává akartam válni" - eleveníti fel.

Az igazság, amely évtizedeken keresztül suttogva terjedt a családon belül, ennél sötétebb volt - állítja az unokaöccs, Ito Szatosi. Cujako apjának kis építőipari vállalkozása volt, és az unokaöccs szerint kapcsolatba került a japán gengszterekkel, a jakuzákkal. "Az apja állítólag azt mondta neki, hogy alkalmas arra az életre, de hogy őszinte legyek, azt hiszem, azért tette, hogy bebiztosítson néhány kölcsönt" - fedi fel Szatosi.

Miután feleségül ment egy szusiétterem tulajdonosához, majd a lányuk születése után elvált tőle, Cujako Tokióba ment táncot tanulni egy híres tanárnál. Kamaisiba visszatérve tucatnyi más gésával együtt folyamatosan hívták a különböző rjoteikbe a város gazdaságának az 1950-es években tapasztalható fellendülése idején. "A Szaivairóban az acélipar vezetői ütöttek tanyát, míg egy másik rjoteiben a halászhajók tulajdonosai tartották összejöveteleiket" - meséli Szecuko.

 Kamaisi két fő gazdasági ága azonban a múlt század hetvenes éveiben hanyatlásnak indult. A Szaivairo végül kitárta ajtaját a szélesebb közönség előtt is: kezdetben csak esküvőknek adott otthont, pár éve pedig már - annak jeleként, hogy a város lakossága folyamatosan öregszik - halotti torok kedvelt helye. "Csupán a büszkeségből nem lehet megélni" - érvel Szecuko.

Cujakót azonban azután is rendszeresen hívták, részben régi vendégek, részben pedig az ország új gazdasági rendjében helyüket megtaláló újak kedvéért.
Március 11-én is fellépésre készült, amikor élete legnagyobb szökőárja a városra zúdult, és elérte azt a házat is, amelyben unokaöccsével élt.

Miután a ház egyik fala leomlott, menekülni akart, és akkor jelent meg az 59 éves Maruki Hirojuki szakéboltos, annak a csoportnak a vezetője, amely egy régi dallam, a Kamaisi tengerparti ének című melódia megőrzésére és ápolására alakult. "Ő az egyetlen, aki tudja, hogyan kell énekelni" - állítja Maruki, aki a hátán cipelte fel Cujakót a domboldara.

    Az újabb cunamit túlélő Cujako csak azt sajnálja, hogy nem tudott énekelni aznap este. "Előző este gyakoroltam, és úgy éreztem, hogy a dal jó lesz" - mondja, és elmagyarázza, hogy az ének egy ifjú szamurájról szól, aki első, rég várt csatájába indul lován.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Japán Folk

Ajánlott bejegyzések:

  • Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
  • Erdélyi örökség: letöltve – Néprajz és digitalizáció egy térben Erdélyi örökség: letöltve – Néprajz és digitalizáció egy térben
  • Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes
  • Összemuzsikálni a nemzetet – A Halmos Béla-díjak 2025-ös átadója Összemuzsikálni a nemzetet – A Halmos Béla-díjak 2025-ös átadója
  • Világzenei Kavalkád Óbudán: Hetedszerre is Kobuci Kert Világzenei Kavalkád Óbudán: Hetedszerre is Kobuci Kert

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard