A korábban véltnél sokkal "kövérebb" a Naprendszer peremén keringő Plútó légköre, a törpebolygó gázburka háromezer kilométerre nyúlik a világűrbe. Ez negyede az égitest és legnagyobb holdja, a Charon közötti távolságnak.
Az égitest szélsőségesen ritka atmoszférája a szén-monoxid és a metán törékeny egyensúlyán nyugszik. A Plútó légköre minden valószínűség szerint a legérzékenyebb az egész Naprendszerben – fogalmazott Jane Greaves, a St. Andrews Egyetem kutatója, aki szerdán a brit királyi asztronómiai társaság éves walesi tanácskozásán ismerteti csapatának megfigyeléseit.
A törpebolygó gázburkát 1988-ban fedezték fel, amikor a Plútó a Földről nézve elhaladt egy távoli csillag előtt és annak fénye nem tűnt el hirtelen, hanem csak elhalványította a gázburok. A távoli kisbolygó vélhetően épp klímaváltozáson megy át – mondta Greaves. – Azt hisszük, hízott a légkör – tette hozzá.
A Plútó 1989-ben érte el pályájának a Földhöz legközelebb eső pontját. Valószínűleg az őt érő valamivel erősebb napsütés jeget olvasztott meg a törpebolygón és "felfújta" légkörét – írták a brit tudósok a Monthly Notices of The Royal Astronomical Society című folyóiratban. A Plútó légköre becslések szerint mínusz 220 Celsius-fokos.
A tudósok úgy vélik, a szén-monoxid és a metán azonban csak nyomokban jellemzi a Plútó gázburkát, amely főként – a Földhöz hasonlóan – nitrogénből áll. A brit szakemberek eredményeik alapján a lehető legtovább nyomon akarják követni a Plútó légkörének fejlődését. "Ez az egyszerű, hideg atmoszféra, amelyet erősen befolyásol a Nap melege, fontos ismeretekkel és alapvető fizikai összefüggésekkel szolgálhat számunkra" – fogalmazott Greaves.
Az 1930-ban felfedezett Plútót 2006-ban fokozták le törpebolygóvá. Az égitest 2015-ben fogadhat először földi látogatót egy űrszonda "személyében", az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA New Horizons küldetése akkor éri el a Plútót.
Forrás: MTI
