A hétvégén az irodalomé volt a főszerep a kirándulók paradicsomában. Az irodalomé, határok nélkül.

A Normakert Vendéglő adott otthont a Kultúrpart rendezvényének, melynek keretei között Kovács András Ferenc és barátai felolvasóestjükkel népszerűsítették a Látó Szépirodalmi Folyóiratot és a Bookart Kiadót.

Hogy a kultúra és a szellemi feltöltődés mellett a test is dolgozzon, a felszólalóknak, illetve felolvasóknak csak akkor vált hallhatóvá a hangja, ha valaki tekert. Mert a hegytetőn, a zöldben a környezettudatosság jegyében a mikrofon csak akkor működik, ha valaki egy, az adott célra kifejlesztett bicikli segítségével megdolgozik érte, és áramot termel.

Még Kovács András Ferenc, alias KAF is a biciklire pattant, hogy a többiek is szóhoz juthassanak. A Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, esszéíró és műfordító ezúttal a Látó főszerkesztőjeként volt jelen. A Látó több mint két évtizede megjelenő marosvásárhelyi folyóirat, elsődleges célja a kortárs erdélyi magyar irodalom bemutatása. Előszeretettel jelentetnek meg tematikus számokat, melyekben más országok magyar, illetve nem magyar irodalmával is megismertetik olvasóikat.

A folyóirat külsejének különlegessége, hogy a fedőlapon a címe dombornyomással szerepel, így tulajdonképpen csak a nem látók láthatják, érezhetik igazán a feliratot. A finom megoldás az egyik legszebb és legkülönlegesebb magyar folyóiratot eredményezi. Az írott szó mellett egyébként a kimondott szóra is nagy hangsúlyt fektetnek, az immáron 135. alkalmat is megért Látó Irodalmi Színpadon a kortárs magyar irodalom jeles képviselői léphetnek fel.

Ezen az estén a szerkesztőség több tagja is képviseltette magát, Kovács András Ferenc mellett Láng Zsolt és Demény Péter, akik saját szerzeményeikkel örvendeztették meg az egybegyűlteket.

A Látó mellett a Bookart Kiadó is bemutatkozott a Normakert Vendéglő közönségének. A jelenlévők megismerhették a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon debütáló egyes köteteket, úgy mint Mircea Cãrtãrescu Sárkányok enciklopédiája című művét, melyben az illusztrációk legalább olyan fontos szerepet kapnak, mint maga az írott tartalom.

Ludwig Hohl A munkáról, a halálról című könyvét, és Jack Holland a Nőgyűlölet című munkáját, melyben az író a történeti áttekintésen keresztül próbálja megérteni a nők hátrányos megkülönböztetésének okait.

Szombaton folytatódtak a programok a Normakert Vendéglőben. A Kultúrpart, a Pagony Kiadó és a Nemzetközi Könyvfesztivál közös gyermekrendezvénye ZÖLD volt, mint az erdő.

Itt volt Kultúrpart az ökobringaszínpada, a Pagony Kiadó újonnan megjelent mesés könyvei. Gévai Csilla, a Nagy Zöld Könyv szerzője aki sok-sok papírt, filctollat és játékot hozott. A rendezvényen az író-illusztrátor rajzos gyermekfoglalkozást tartott, ahol a kicsik és nagyok mind egy hatalmas rajzlapon kaptak saját kertet.

Alkotás közben megismerkedhettünk a Nagy Zöld Könyvvel, amelyet Gévai Csilla írt és illusztrált, és amelynek kulcsfogalmai az üvegházhatás, a felmelegedés, a vízkészlet, a légszennyezés, az ökológiai lábnyom és a jövő.

A könyv interaktív, több helyen lehet belerajzolni vagy -írni, izgalmas tanító rajzokkal és illusztrációkkal tarkított. A kiadványban találhatók pontos, felnőtteknek szóló magyarázatok is, mert, mint elmondta a szerző, nemcsak a nyolc-tizennégy éves korosztálynak írta könyvét, hanem szüleiknek is. A Normafát pedig azért választotta, mert a természetnél nincs is alkalmasabb hely erről a témáról beszélgetni.

A Pagony Kiadó ritka és fontos szegmensét képezi a kultúrplaccnak, mivel a 90’-es években felhígult és elszegényedett gyermekkultúra újraélesztését tűzte ki célul. Az alig tíz éve nyílt Pozsonyi Pagony Könyvesboltból nőtte ki magát, ami már akkor is a gyermekirodalom és illusztráció gyűjtő-bástyája volt. 2005-ben, a Friss tinta megjelentetése után (a Cini-cini muzsika utódja) vett igazán lendületet a kiadói tevékenység, többek között ők jelentették meg újra Boribon jól ismert, a piacról már rég eltűnt meséit. Profilja 90%-át a kortárs magyar, 10%-át a külföldiből méltán lefordított gyermekirodalom adja. Szerzői között szerepel Marék Veronika, Bartos Erika, Berg Judit, Czigány Zoltán, közkedvelt illusztrátorai Takács Mari, Baranyi András, Agócs Írisz és Gévai Csilla.

A Pagony Kiadó idén is, ahogy az elmúlt öt évben folyamatosan, elnyerte az Év Gyermekkönyve-díjat, (IBBY - International Board on Books for Young People, Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa), a Nemzetközi Könyvfesztiválon pedig több új könyve is debütált. A Nagy Zöld Könyv (írta és illusztrálta Gévai Csilla) hiánypótló kiadvány, ugyanis hasonló egyáltalán nincs a piacon – mondta Demény Eszter, a Pagony egyik vezetője.

A Rettentő görög vitéz (írta Zalán Tibor, illusztrálta Baranyai András) szórakoztató bevezetés egy modern, vicces Thészeusz történetén keresztül a mitológiába. A Vilma levese egy francia-magyar alkotópáros (írta Béatrix Delarue, illusztrálta Horváth Mónika) könyve, amely először Magyarországon jelent meg és amely két mesét tartalmaz az álmodozó Vilmáról és szintén álmodozó anyukájáról 2–6 éveseknek.

A Doktor Maszat (írta Berg Judit, illusztrálta Agócs Írisz) két új történetet tartalmaz szintén az egészen apróknak – ugyanis ez a kiadvány a már jól ismert sorozat következő könyve.

A Kultúrpart bringaszínpada, ahol egy szobabicikli hajtja meg a technikát, most is igen népszerű volt. A rajzolásban éppen megpihenő a gyermekek verseket mondtak, míg büszke szüleik tekerték a kerékpárt, az előadásszünetben pedig Demény Eszter olvasott fel a Doktor Maszatból. A rendezvény sikere leolvasható volt az átszellemült kicsik és a nyugodt, mosolygós felnőttek arcán.