Az operett hungarikum. Ismerik mindenütt a nagyvilágban. Ha a legnevesebb magyarokról érdeklődünk a nagyvilágban, Puskás Ferenc után valószínűleg Kálmán Imre nevét említik.

Ma az operett műfaját a Budapesti Operettszínház művészei képviselik, akik Magyarországon kívül rendszeresen fellépnek Európa különböző színházaiban és fesztiváljain, minden évben utaznak Japánba, a közelmúltban felléptek Amerikában, és Ázsia különböző országaiban is. Amikor a budapesti Nagymező utcai teátrum A Csárdáskirálynőt játszotta Németországban, a Frankfurter Allgemeine Zeitung ezt írta: „Sok városban található olyan hely, ahol jó zenét hallgathatunk. Az operettnek csak egy biztos címe van: Budapest, Nagymező utca 17.”
Ma a Budapesti Operettszínház több mint egyszerű, zenés előadásokat játszó teátrum: az elmúlt években modern, európai, kéttagozatú zenés színház lett, ahol a tradicionális értékeket a megújult operett-játszás, a modernitást pedig az irodalmi és történelmi alapú musicalek jelentik. Az operettet – szerénytelenség nélkül állíthatjuk – legtüzetesebben a magyarok művelik. A magyarok énekelik, játsszák ma e műfajt a leglendületesebb hévvel, akrobatikus táncokkal, gazdag látványvilággal és megdöbbentő érzéki-érzelmi viharokkal.

Bordás Barbara, Vadász Dániel, Szendy Szilvi, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté , és Erdély legismertebb magyar énekesnője, Dancs Annamari ma a Budapesti Operettszínház azon sztárjai közé tartoznak, akik a legnépszerűbb előadásokban – A Csárdáskirálynő, A Bajadér, Mágnás Miska, Lili bárónő, Csókos asszony, Bál a Savoyban, Operett Gála – aratnak sikert estéről estére. Sepsiszentgyörgy nézői előtt is bizonyítják, hogy az operett része a világörökségnek, a magyarok büszkesége, hungarikum, nemzeti örökség. A közismert operettslágerek mellett a hat előadóművész a Rómeó és Júlia, Miss Saigon, Rebecca és az Elizabeth musicalekből hozza a legkedveltebb slágereket. A Szent György Napok Szabadság téri A színpadán vasárnap, május 8-án 17.30-tól láthatják őket.


Forrás: Állatkert