Nagy Feró neve már a 60-as évektől sokaknak ismerősen cseng. A nemzet csótánya sok zenekarban kipróbálta magát, ott bábáskodott a Bikini zenekar születésekor is.
Egy tehetségkutató műsor mentoraként már a fiatal korosztály is „ráharapott”, így Ferónak minden oka megvan arra, hogy pályáját tovább folytassa. Bevallása szerint ő erdélyi, szeret itt koncertezni, meg is tette ezt párszor, legközelebb a Szent György Napokon láthatjuk. Erdélyiségéről, a népszerűségről és a zenekarrról, valamint a szombati fellépésről kérdeztük.Hogyan emlékszel az erdélyi fellépésekre?
Nekem Erdélyben mindig olyan mintha hazamennék, ezt mindig el szoktam mondani. Bár én már Magyarországon születtem, a szüleim ugyanis 1945 körül menekültek ki, én mindig erdélyinek „számítom magam”. Nem igazán tudom ezt megfogalmazni, de amikor Erdélyben játszom, tulajdonképpen az enyémeknek játszom.
Mostanában csak a televízión keresztül vehető észre, hogy feletted is elrepült az idő, bár sokan téged örök fiatalnak tartanak. Most, hogy egy tehetségkutatóban is mentorkodtál, erre rá is erősítettél. Hogy érzed magad?
Nekem nagyon nagy szerencsém volt, hogy bekerültem ebben a show-ba (a tehetségkutatóba – szerk.), annak ellenére, hogy nem akartam elvállalni. Emberek sorsáról dönteni nagyon nehéz. Aztán a feleségem döbbentett rá arra, hogy én tulajdonképpen eddig is ezt csináltam, olyan értelemben, hogy zenekarokat segítettem előre, adtam nekik tanácsot mozgásban, hangzásban. Így elvállaltam ezt a feladatot. Nagyon megszerettem ezt a műsort, de azt hiszem, hogy ezt a nézők is láthatták. Próbáltam kicsit pimasz és szemtelen is lenni, és megmaradni olyan fiatalnak, amilyen húsz évvel ezelőtt is voltam.
Úgy haragoztak be titeket, mint Nagy Ferót és a Beatrice-t. Miért kell ez az elválasztás?
Ez azért is van, mert a tehetségkutató révén sokkal több emberhez jutott el az én nevem, míg a Beatriceről csak a rockrajongók tudják, hogy az a Feró zenekara. A műsorral jött egy új korszak, ami magával hozott egy fiatalabb közönséget is. Ezért úgy gondoltuk, hogy, aki netán nem hallott volna még a Beatricéről, rólam már biztosan, és így ki tud jönni, megnézni engem, ha mást nem akar. De az, hogy a Beatricét külön választottuk a nevemtől azt is érzékelteti, hogy mi még mindig egy rock zenekar vagyunk, és azt akarjuk, hogy ezt tudják.
A dallistát már összeállítottátok a szombati fellépésre vagy rábízzátok magatokat a közönségre?
Nem szoktunk listát összeállítani, ez mindig a színpadon dől el. Megy a buli, időközben pedig eldöntjük, hogy elkezdjük egy jó régi dallal, mint a Jerikó vagy a Nagyvárosi farkas, vagy az új „Vidámság és rock and roll” című lemezünk valamelyik dalával. Volt már, hogy a Boldog szép napokkal kezdtünk, és azzal is zártunk. Úgy gondolom, hogy egy nagy bolondozásnak kell lenni ennek a koncertnek. Soha nem volt olyan koncertünk, amelyen csak az új dalokból játszottunk volna. Tulajdonképpen három korszakunkból játszunk majd dalokat: a legősibb dalainkból, majd a legnagyobb slágereink korszakából és természetesen az újakból is.
Forrás: Beol