Egyre inkább elmosódik a határ a játékfilm és a televíziós film között, az alkotók életművébe szervesen illeszkednek a televíziós produkciók - mondta el az MTI-nek Gelencsér Gábor, a 42. Magyar Filmszemle tévéfilmes zsűrijének tagja a versenybe került alkotások pénteki szakmai értékelésén, amelyen jó színvonalúnak ítélte a mezőnyt.
A tévéfilmek két éve először szerepelnek külön blokkban a szemlén. Olyan értelemben új ez a kezdeményezés, hogy önálló tévéfilmszemle évek óta nincs - emlékeztetett a filmesztéta. Tévéfilmek azonban készülnek, idén a 23 nevezett alkotásból 13 jutott be a versenymezőnybe.
A versenyfilmek között szerepel Zsigmond Dezső rendezésében A botcsinálta doktor, Sipos József A titkos szám, Dettre Gábor Antigoné, Török Ferenc Apacsok, Sára Júlia Bulvár, Miklauzic Bence Éji séták és éji alakok, Babos Tamás Fehér nyíl, Gothár Péter Hangyatérkép, Horváth Lili Hazafelé - Hajónapló '89-09, Reisz Gábor Judith Keith, Esztergályos Károly Szégyen - Töredékek a huszadik századból, Mátyássy Áron T.Ú.K. - Tanár úr kérem! és Cserhalmi Sára Vadhuss - Hajónapló '89-09 című munkája.
Gelencsér Gábor értékelésében úgy fogalmazott: általánosságban jók a tapasztalatai a televíziós versenymunkákról. Kiemelte: "azért is fontos, hogy a filmszemlén szerepelnek, mert úgy látom, hogy - patetikusan fogalmazva - teljesen egyenrangú résztvevői a nagy egységes nemzeti filmkultúrának". Az alkotók átjárnak a tévéfilm és játékfilm között - vélekedett.
A filmesztéta hangsúlyozta: a versenyben szereplő tévéfilmek nem játékfilmek helyett, "jobb híján" születtek. Azok a filmrendezők - Gothár Pétertől Zsigmond Dezsőig vagy Dettre Gáborig -, akik már jelentős filmes életművet tettek le az asztalra, munkásságuk szerves részének tekintik a tévéfilmet. Ilyen értelemben fölösleges külön tévéfilmről beszélni - mondta, hozzáfűzve hogy inkább intézményi szempontból érdekes a különbségtétel.
"Arra lenne szükség, hogy a televíziók bemutassák ezeket az alkotásokat, és lehetőleg nem éjfél után. És arra, hogy egy kis reklámot kapjanak, mert megérdemli a figyelmet ez a sokszínű, a 25 percestől a háromórásig, a drámától a vígjátékig terjedő anyag" - fogalmazott.
Rámutatott: egyre inkább elmosódik a határ a játékfilm és a televíziós film között. "A klasszikus meghatározás szerinti - stúdióban, egy térben rögzített - tévéfilm alig-alig szerepel a versenyben. Tulajdonképpen az tesz valamit tévéfilmmé, hogy gyártóként vagy finanszírozóként szerephez jut benne a televízió" - magyarázta, hozzátéve: nem lát esztétikai különbséget, technikailag és művészileg is átjárható a két műfaj.
Összefoglalóan egy közös pontot jelölt meg a tévés alkotásokkal kapcsolatban: a több mint húsz nevezett filmből talán kettő-három nem készült irodalmi alapanyagból, a többi vagy kortárs, vagy klasszikus irodalmi mű adaptációja. Ugyanakkor jelezte: ez nyilván a pályázati kiírásoknak köszönhető.
Az adaptációk túlsúlya arra is utal, hogy a tévé ezzel jó értelemben véve egyfajta ismeretterjesztő funkciót vállal. Ez persze nem azt jelenti, hogy az alkotók feltétlenül a konvencionális értelemben vett filmnyelvet beszélik. A versenyben például Dettre Gábor Antigonéja nemcsak a 180 percével, hanem a formai megoldásaival is eléggé konvenciósértő és az átlagnéző számára kihívó alkotás - említette meg.
Megítélése szerint legalább 4-5 egészen kitűnő munka van versenyben, és - mint utalt rá - nagyon nehéz helyzetben lesznek, amikor az egyetlen díjat ki kell osztaniuk.
Gelencsér Gábor a Filmszemle körül kialakult helyzetről elmondta, hogy az zsűritagként őt is sok kérdéssel és aggodalommal tölti el. "Sokan vitatják, hogy jó-e ez a szemle vagy sem. Érdemes azért arra gondolni, hogy igazságtalan lett volna azokkal szemben, akik most készítettek filmet, ha a körülmények miatt elesnek ettől a lehetőségtől. Ráadásul sok kisfilmnek és dokumentumfilmnek ez az egyetlen bemutatkozási fóruma. Ugyanakkor az sem jó, ha egy vállvonással túllépünk a helyzeten". A filmesztéta hozzáfűzte: az alkotók, a producerek, a filmszakma képviselői nyilván tesznek azért, hogy érzékelhetővé váljon, milyen áron szerveződött így a szemle.
A Molnár György vezette tévéfilmes zsűri - amelynek harmadik résztvevője Bollók Csaba rendező - tagjai egyenként mondtak szakmai véleményt a versenyművekről. Az elemzés során több munka hiteles, átélhető, kitűnő színészi alakításait is méltatták. Külön kiemelték Rudolf Péter remek játékát A titkos szám című alkotásban, amelyben "halálpontosan ábrázolja az utóbbi tíz év változásait". Egy jelképes díjat Zságer Balázsnak, az Apacsok zeneszerzőjének is megszavazott a zsűri. Reisz Gábor alkotását pedig - mint Gelencsér jelezte - főiskolás-különdíjjal jutalmazná, ha tehetné.
Forrás: MTI
