A környezetvédelem hallatán, mindenkinek az első, ami beugrik: a szelektív hulladékgyűjtés. Pedig ez csak az első lépés.
A fesztivál alkalmával megszervezett és az ezzel egyidős Szent György Expó erre a problémára próbálja a második lépés lehetőségét nyújtani.
Kiderült, a szelektív hulladékgyűjtés néven elterjedt környezetvédelem azért ennél sokkal többet jelent. Az Expón nézelődve a kiállító vállalkozók, és a vásárlók véleményét kérdeztem a fenntartható fejlődésről, a tudatosságról, a felelősségvállalásról.
Válaszaik alapján úgy gondolom, hogy a fiatalok a vártnál nyitottabbak a környezetbarát életmód fele. Többségük úgy gondolja, hogy ő is lemondana dolgokról, talán a (túlzott) kényelemről is ennek érdekében. Azt azonban egyikük sem tudta megfogalmazni, hogy gyakorlatilag mit is kéne mozdítani. Hallottak már a szelektív hulladékgyűjtésről, az LCD képernyőről, de csak nagyon kevesen élnek ezekkel a lehetőségekkel. Talán, mert nem látják, hogy mások is így csinálnák, talán mert nincs aki elmagyarázza, hogy pontosan mi is ez, milyen formái vannak és miért kell pont ő – a pillanatnyilag gondtalan, kiszolgált tinédzser – ezzel foglalkozzon.
Tíz fiatal töltötte ki azt a tesztet, ami az egyén ökolábnyomát méri. 6-7,8 hektár az eredményeik átlaga. Elgondolkoztató...
Persze, volt aki szemberöhögött, hogy „környezetvédelem?!”...
Egy helyi vállalkozó – aki festménynek „álcázott” napkollektor fűtőtesteket forgalmaz – szerint az emberek egyelőre még szkeptikusak, gyanakvóak, kevesen jöttek rá, hogy a fenntartható energiának valóban mi is az lényege. Ebben volt jelentős szerepe a Zöld Ház programnak, ami főleg Hargita megyében bizonyult sikeresnek.
A vásárlók sokan drágának, vissza nem térülőnek tartják ezeket az innovációkat. Nem gondolnak arra, hogy ami kezdetben befektetés, hosszú távon megtérül, ráadásul környezetbarát is.
Megoszlanak a vélemények arról is, hogy ez a vásár mennyire előrelépés ebben a kérdéskörben. A vállalkozók többsége azért úgy gondolja, hogy az Expó inkább csak egy eszköz, egy lehetőség arra, hogy piacra dobják az árut.
A megkérdezettek közül a fenntartható fejlődés fogalmát csak nagyon kevesen ismerték, mégis számomra pozitív az, hogy véleménye mindenkinek van a környezetvédelmi problémákról. Ha egyelőre csak sötétben tapogatózunk is, legalább gondolunk erre, ha megkérdeznek, legalább van mit mondanunk...
Egyik nézelődő szerint a fenntartható fejlődés nem fenntartható. És hogy miért? Mert a „megbántott”, kizsákmányolt természet úgysem hagyja majd magát újraéleszteni.
És valóban, ha ezt vesszük alapul, eljutunk egy olyan pontra, ahonnan már nincs visszaút. Ha a népesség – fogyasztás – technológia arányai nem változnak 2050-re, a Föld teljesítőképességét 220%-al kellene meghaladnia, hogy az emberiség igényeit kielégítse. Évben számolva, ez már „csak” 39. Egy, a vásáron részt vevő cégvezető elmondta, szerinte ez ellen a legjobb, amit tehet a felnőtt társadalom, ha ráneveli a fiatalokat a tudatos vásárlásra és környezetvédelemre. Elmondta, hogy ebben a kérdésben nagyon fontos az is, hogy az Unió rákényszeríti a tagállamokat a környezettudatosságra, így jó úton haladunk a tartós megoldás fele. Ezek a rendszabályok nem csupán a vállalkozókra vonatkoznak, hanem közvetve, vagy közvetlen mindenkire.
A haladáshoz azonban nemcsak szabályok kellenek, hanem főleg olyan emberek, akik ezeket meggyőződésből be is tartják. Vélemények már vannak, hajrá, tegyünk is valamit!
