Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Végre megérthetjük az állatok nyelvét

Végre megérthetjük az állatok nyelvét

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 05. 13.
Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

további bejegyzések a szerzőtől »

Shane Gero, amerikai doktorandusz nemrég tért vissza héthetes dominikai expedíciójáról. 2005 óta vizsgálja a térséget, hogy az ámbráscetek családjait tanulmányozhassa.

Általában kettő-négy hónapot tölt ott a Dominikai Ámbráscet Projekt égisze alatt. A projekt egyik célja rögzíteni és összehasonlítani a bálnahívásokat, megvizsgálni a számos frázist és dialektust, melyet a közösségek produkálnak.



Amikor együtt merülnek, az emlősök csettintések egész rendszerét produkálják egymásnak, amit a kutatók „kódának” neveznek. A legújabb eredmények azt sugallják, hogy nemcsak a különféle kódák jelentenek eltérő dolgokat, hanem a bálnák a kódák hangtulajdonságai alapján azt is meg tudják állapítani, közösségük mely tagja szólal meg. Ahogyan mi is meg tudjuk különböztetni barátainkat hangjuk és kiejtésük alapján, a különféle ámbráscetek, bár ugyanazon csettintési rendszereket használják, eltérő dialektusokat alkalmaznak.

A karibi és csendes-óceáni bálnák a kódák eltérő repertoárjaival rendelkeznek – mint egy regionális dialektus - , ám az „Öt szabályszerű” hívásról – öt egyenletesen elhelyezett csettintés – úgy hiszik, hogy egyetemes funkciója az egyén beazonosítása, mivel az ámbráscetek világszerte alkalmazzák. Ezek a felfedezések nemrégen láttak napvilágot az Animal Behaviour folyóiratban.

Gero és Dr. Hal Whitehead magyarázata szerint az ámbráscetekre leselkedő legnagyobb veszély az emberi szennyezés. Az emberek nemcsak mérgeket juttatnak az óceánba, hanem káros hangszennyezést generálnak. A megnövekedett hajóforgalom, az olajkutatás érdekét célzó, víz alatti robbantások, és katonai hanglokátorok mind hozzájárulnak az óceáni zajhoz, mely elnyomja a bálnák közötti kommunikációt. Gero szerint senki sem szeretne "rock koncert" alatt élni, és a zajszennyezés kifejezetten problémás az óceánban, mivel az teljesen más érzékelési világ. Az ámbráscetek több mint ezer méteres mélységbe képesek lemerülni, a hangtól függ kommunikációjuk és navigációjuk a mélyvíz szuroksötétségében.

A bálnák matriarchális szociális csoportokban élnek, mely anyákból, lányaikból és nagymamákból áll. Amint egy hím eléri a fiatal felnőtt kort, kizárják a csoportból, majd a sarkok felé úszik, mígnem eléri az ivarérett kort. Ennek következményeképpen, igen keveset tudunk a hímekről, ám a nőstények utódokat érintő szerepét már elég sokat tanulmányozta a két kutató. A nőstények egymás borjaira felügyelnek, míg az anyák merülnek, így erős közösséget hoznak létre, amely megosztja a borjak nevelését. „Nomád életet élnek, így életükben a legfontosabb dolog az egymással való kapcsolat.”

A kutatók abban reménykednek, a projekt révén sikerült nyomon követni, a bálnaközösségek hogyan változnak az idők folyamán. Gero vizsgálatának részét képezi annak tanulmányozása, a borjak hogyant tesznek szert dialektusukra. Az újszülött ámbráscetek először gügyögnek. Gero azt szeretné kideríteni, a bébik miként szűkítik le hívásaik sokféleségét a családi repertoárra.

A kutató szeretné ugyanazon bálnacsoportokkal folytatni a munkát, mivel a hosszú távú projekt jobb betekintést enged szociális fejlődésükbe.

Forrás: Hirado.hu

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Tudomány Állatvilág Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Dokumentumfilm érkezik Dr. Goodall csimpánzmenedékéről Dokumentumfilm érkezik Dr. Goodall csimpánzmenedékéről

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard