Beleszólhat-e egy alulról szerveződő, fiatalokból álló szervezet a kultúra egyik legjövedelmezőbb iparágába? Őszintén reméljük, hogy a válasz: igen.

Donáth Péterrel, a magyarhangya egyik ötletgazdájával beszélgettünk arról, hogy mi a fenntartható, közösségalapú filmforgalmazás lényege, és hogyan szólhatunk bele abba, mit szeretnénk látni, és mit nem.

Hogyan kezdődött a magyarhangya története?
Bognár Péter a Filmklik nyomán Helyzetek és gyakorlatok címmel meghirdetett egy pályázatot, aminek során tíz független filmre kellett a fiatal csapatoknak forgalmazási terveket írniuk, vagyis azt kitalálniuk, hogyan lehet ezeket a filmeket minél hatékonyabban, minél több nézőhöz eljuttatni. Sok nevező itt pillanthatott bele először igazán a filmforgalmazásba és azt is sikerként lehet elkönyvelni, hogy három film is kétezer néző fölött teljesített.

A pályázat után a kemény mag elkezdett foglalkozni a Napozz Holddal című Kispál-film közösségi alapú forgalmazásával. Ezzel is elégedettek lehetünk, mert tavaly november 24-én a mozik 82%-os kihasználtság mellett vetítették a filmet. Ezen felbuzdulva arra gondoltunk, hogy vissza kéne térnünk az eredeti gondolathoz, és egyszeri, esemény alapú vetítésekkel kellene megmozgatni a független filmek közönségét.



Hogyan lett a Kispál-filmből sikertörténet?
Már a film gyártása során összedolgoztunk a producer céggel, a PIG-gel. Szerencsére Kázmér Miki, a film producere látott fantáziát a közösségi alapú filmforgalmazásban, így sikerült szponzort találni a filmhez. Ennek is köszönhetően olyan kommunikációs kampányt tudtunk végigcsinálni, ami mind tartalmában, mind formájában újszerű volt a közönség számára.

Sikerült bevonnunk a közönséget, és a film bekerült a köztudatba. Sokat számított, hogy magával a film rendezőjével, Merényi Dáviddal is nagyon jó a viszonyunk, és az is, hogy a CineReal biztosította az online közvetítést. Ennek a sok-sok pozitív tényezőnek az együttese azt jelentette, hogy a film egy nap alatt visszahozta a gyártási költség teljes egészét. Nem tudom, volt-e valaha ilyen a magyar filmgyártásban.

A mostani projektnél sem maradnak el a hétköznapitól eltérő marketing- és reklámfogások, például a múlt héten egy fényfestéssel hívtátok föl magatokra a figyelmet.
Május 3-án a Corvin Mozinál az Illuvisionnal közösen csináltunk egy fényfestést, ami valóban egy elég szokatlan formája a reklámozásnak és a közösségépítésnek. Szerintem elég látványos módon sikerült általános áttekintést adjunk a filmjeinkről, és érdeklődést kelteni.



Többször említetted a közösségi filmforgalmazást. Ez pontosan mit takar?
A közösségi filmforgalmazás alapja, hogy nem katalógusépítésben kell gondolkodni. Nem az a cél, hogy minél több filmet hozzunk be Magyarországra, hanem az, hogy a közönségnek lehetőséget biztosítsunk arra, hogy megmondja, milyen filmeket szeretne látni a moziban.

A közösségi alapú filmforgalmazás valójában egy nagy együttgondolkodás, egy közös reakció arra, ahogy a digitális technika fejlődése megváltoztatja a filmnézési szokásainkat is. Az emberek egyre kevesebbet járnak moziba, helyette inkább otthon egyedül, vagy pár baráttal néznek filmeket. Szerintem azonban a mozi adta élményt nem lehet, és nem is szabad elhanyagolni.

Most egy 6 filmből álló bérletet kínáltok a közönségnek. Ebben hogyan nyilvánul meg a közösségi jelleg, és a közönség véleménye, hiszen ti állítottátok össze a bérlet tartalmát?
A hangyaPASS bérlet nem csak hat filmet kínál, hanem hat teljes estés programot. Minden filmünk előtt kisfilmeket fogunk vetíteni, és lejátszunk három előzetest is, melyek közül a közönség helyben, majd a facebookon szavazhat be egyet-egyet a következő hangyaPASS-ba. A filmek után bemutatjuk a kisfilmek alkotóit, és a filmekhez illeszkedő eseményeket is fogunk közvetíteni. Legyen ez egy VJ-verseny győztes alkotása, vagy egy gördeszkás verseny legjobb menete.

Mi alapján válogattátok ki a bérletben szereplő kis- és nagyjátékfilmeket?
A hat nagyjátékfilmet a tavalyi év végétől kezdtük gyűjteni. A Helyzetek és gyakorlatok csapata végignézett nagyon sok, akkor aktuális filmet, és megpróbált egy izgalmas, Magyarországon hiánypótló filmekből álló kollekciót létrehozni. A válogatásnál szempont volt, hogy olyan filmeket válasszunk ki, amik meg tudják szólítani a fiatal generációt, a mai 20-asokat, 30-asokat.

Azt is figyelembe vettük, hogy a legkülönbözőbb nemzetiségű filmeket gyűjtsünk össze, amik mostanában jól szerepeltek a nagy nemzetközi filmfesztiválokon. Szerettünk volna egy magyar nagyjátékfilmet is beletenni a bérletbe, de ez sajnos hosszas tárgyalások után sem valósulhatott meg. Ezért döntöttünk úgy, hogy ezt a hiányt magyar, vagy magyar vonatkozású kisfilmek vetítésével kompenzáljuk.

A magyarhangyát mozgalomként definiáljátok. Mit vártok ettől a mozgalomtól?
A mozgalom arra irányul, hogy összefogásra szólítsa fel a magas színvonalú vizuális kultúrára fogékony embereket. Aki megveszi a hangyaPASS-t, annak fontosak a minőségi kortárs kulturális tartalmak. Ezzel a bérlettel lefektetjük annak az alapjait, hogy még olcsóbban tudjunk még több és még frissebb filmekhez hozzájutni.

Ha most elég bérletet tudunk eladni, plusz még pár céget is rá tudunk ébreszteni, hogy a szponzorációjával tényleg a végfogyasztónak teszi olcsóbbá a kultúrát, onnantól kezdve az emberek segítségével és összefogásával már mozgalommá lehet duzzasztani ezt a történetet. A jelenlegi ötlettelen politikai helyzetben csak egy ilyen alulról szerveződő mozgalomban látom a kiutat.

Mi lesz akkor, ha nem sikerül elég hangyaPASS bérletet eladni?
Olyan nincs. A kezdeményezésnek és a hangyaPASS bérletnek az egyedüli hibája az ismeretlenség lehet.

Kik állnak a magyarhangya mozgalom mögött?
A magyarhangya csapata a legkülönbözőbb területekről érkező, a legkülönbözőbb motivációkkal rendelkező fiatalok, akik most összeálltak a filmforgalmazás égisze alatt a jó ügy érdekében. Az látszik, hogy a hazai filmforgalmazás ill. a mozikultúra nem sok jövőképpel rendelkezik, de az egyik mindenképp az, ha mindenki, aki a kultúrában, de főleg a filmek világában érdekelt, leteszi a voksát a magyarhangya mellett.



A bérleteket árusító mozikról, a filmekről és a vetítések helyszíneiről itt találhattok további információkat.