Új városközpontot alakítanak ki régi értékes ipari épületek felhasználásával Lengyelország harmadik legnagyobb városában, a 750 ezres lélekszámú Lódzban.

Kilencven hektáros területen folyik a városmegújítás, ahol az elhagyott ipari épületeknek kulturális funkciókat adnak. A centrum kialakítása egy volt erőműnek és környezetének az átépítésével történik, a zóna élhetősége érdekében a vasúti vágányokat és az állomást a föld alá viszik - tájékoztatta az MTI-t a helyszínen Pawel Zuromski, az EC-1 városrevitalizációs projekt menedzsere.

A koncepció Rob Krier luxemburgi sztárépítész 2007-es tervén alapul, s a pályaudvar környékén pótolja a hajdani textilipari város hiányzó történelmi főterét. Kobro néven piac, továbbá múzeumok, galériák, műtermek is kerülnek a megújuló zónába. A megmentendő ipari épületekben a 2015-ig megvalósuló első, harminc hektáros ütemben kifejezetten kulturális és művészeti funkciójú intézményeket alakítanak ki.

A kongresszusi és fesztiválpalotát a lódzi születésű Daniel Libeskind Pritzker-díjas sztárépítész tervezi; az ő nevéhez fűződik a berlini holokauszt múzeum vagy a terroristák által lerombolt New York-i Világkereskedelmi Központ helyén emelendő épület tervezése.

Lódz a lengyel film fővárosa címére pályázik, hiszen három játékfilmes Oscar-díj (Wajda, Polanski, Rubinstein) és egy rövidfilmes Oscar-díj (Rybczynski) is kötődik a filmegyetemi városhoz. Andrzej Wajda Az ígéret földje címmel forgatott filmet a multikulturális város múltjáról. Már a zónába költözött a Se-Ma-For rajz- és bábfilmstúdió, amely két animációs Oscar-díjat is a magáénak tudhat. A filmpalota tervezésének költségeit az ismert amerikai rendező, David Lynch alapítványa vállalta magára. A Camerimage fantázianevű épület egy óriási, állványra fektetett optikára hasonlít. Tervezője az ugyancsak Pritzker-díjas amerikai sztárépítész, Frank Gehry többek között rendhagyó bilbaói múzeumépületével tett szert világhírre.

Egy 1930-ban emelt épületben interaktív tudományos központot ("csodák palotáját") rendeznek be, s elektromos ipari skanzen is nyílik a területen.

Kialakítják a Négy Kultúra Utcáját, amely a Lódzban egymás mellett élő négy nép - a lengyel, a német, a zsidó és az orosz - megbékélését jelképezi majd. Az eredeti ipari épületvagyont posztmodern, posztindusztriális építészeti gesztusokkal egészítik ki.

A beruházás, amely nagy lendülettel folyik, 274 millió zlotyt, azaz mintegy 65 millió eurót igényel; ebből 20 millió eurót áll az Európai Unió, a többit Lódz város és vajdaság teremti elő.

Lódzban már korábban is számos - főként textilipari - gyárépületnek adtak kulturális, szórakoztató és kereskedelmi funkciót: ennek legsikeresebb példája a Manufactura nevezetű komplexum. Mint Jacek Ferdzyn, a Manufactura egyik tervezője, a Lengyel Építész Szövetség lódzi elnöke az MTI-nek elmondta: korábban jelentős lakossági ellenállás, bizalmatlansági mozgalom is volt az átalakításokkal szemben, mára azonban mind a lódziak, mind a turisták elfogadták és használják a kulturális, kereskedelmi, lakó- és idegenforgalmi célokra hasznosított volt textilipari épületeket. A legnagyobb ilyen beruházásokban elsősorban francia és ausztrál tőke működött közre.

Forrás: MTI