Művészek vették fel a harcot Rio de Janeiro egy nyomornegyedében a szegénynegyedet a metropolisz gazdagabb részétől elválasztó kulturális szakadék áthidalásáért.
A BBC online kiadásának beszámolója szerint egy helyi múzeum, a Museu de Favela kezdeményezésére az ott élő művészek vették fel a küzdelmet a szegregáció ellen. Cantagalo húsz épületének falára festettek olyan életképeket, amelyek a favela életét ábrázolják. A szokatlan művészeti program célja, hogy képet adjon a helyi városi közösség történetéről, és bemutassa hétköznapjaikat.
"A szamba, a capoiera, a funk, és mindazt, amit Rio elitje élvez, a favelákból érkezett. Miközben a helybeliek lejárnak dolgozni a hegyről, a lenti kerületeknek is el kellene kezdeni megismerkedni ezzel a közösséggel, és felhagyni a szegregációval" - idézte a bbc.co.uk Sidney "Tartaruga" Silvát, a múzeum elnökhelyettesét.
A statisztikák szerint Rio de Janeiro nyolcmillió lakosának 20 százaléka él favelákban. Ezek a nyomornegyedek, ahogy máshol is a világban, korábban a bűnözés melegágyai voltak, ám két éve, mióta a brazil kormány felvette a kesztyűt, és intézkedéseket hozott a negyedek biztonságosabbá tételére, sokat változott a kép.
Mivel a hegyoldalról kitűnő kilátás tárul városra és környezetére, a helyi hatóságok igyekeznek népszerű idegenforgalmi célponttá változtatni a favelákat. A Museu de Favela azonban nemcsak a külföldi turistákra, hanem a brazilokra is számít. Silva nézete szerint a favelakultúrára büszkék lehetnek az ott élők.
Max Andrade riói orvos is azok közé tartozott, akik mindeddig elkerülték a szegényes környéket.
"Rendesen nem megyünk a favelába. Amíg meg nem oldották ott az állandó rendőri felügyeletet, sok bűncselekmény történt, nagyon veszélyes környék volt" - emlékezett az orvos, aki a múzeum elnökével, Carlos Ezquivallal és az egyik művésszel tekintette meg a szokatlan utcai tárlatot.
A falfestményeken a közösség múltja is feltárul: az egyik képen vízzel telt kannákat cipelnek a hegyre a helybeliek, mivel korábban a favelában nem lehetett vízhez jutni.
Manapság szinte minden házban van már víz és áram. Az életkörülmények sokat javultak, de a környéken élők még ma sem érzik magukat biztonságban.
A lakók kezdetben gyanakvással fogadták a múzeum elnökét is, aki a falfestményekről akart velük tárgyalni. Azt hitték, le akarják bontani a házaikat, hogy utat építsenek a helyükre.
Andrade doktorra ugyanakkor nagy hatással volt az utcai kiállítás. Mint mondta: a lányával és a barátaival is megnézi majd, mert tudja, hogy környezetéből senki sem zarándokolna el a favelába, és ismerőseinek elképzelése sincs róla, hogy milyen is ott valójában az élet.
Forrás: MTI
