Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
Évszázados vita zárult le

Évszázados vita zárult le

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 06. 06.
...akartál valamit mondani?
2026-08-27 12:58:59

A 2026-27-es évadban hat bemutatót tart a Radnóti Színház, sok fiatal alkotó érkezik, valamint új tagokkal is

Borostyánszív-elismerésben részesült dr. Both Miklós
2026-08-25 21:30:56

Both Miklós zeneszerző, néprajzkutató, a Hagyományok Háza főigazgatója — az ukrán népzenei örökség

Sikerrel zárult az Arcus Temporum Művészeti Fesztivál
2026-08-25 20:50:00

Nagyon szép és őszinte esemény – Keller András hegedűművész így foglalta össze az idei Arcus Temporum

Péntektől vasárnapig: Bachtól Kurtágig
2026-08-20 21:10:01

Mi történik, amikor egy 800 éves bazilikában Bach zenéje találkozik a 100 éves Kurtág György

további bejegyzések a szerzőtől »

Évszázados vitát zárt le az olasz kutatók bejelentése: nem hamisítvány, hanem eredeti az az etruszk sírból előkerült aranyékszer, amely a legrégebbi fennmaradt latin feliratot őrzi. A Fibula Praenestina a római Nemzeti Etnográfiai Múzeumban látható.

forrás: lnx.rete3.net
Nincs kétség, a Fibula Praenestina igazi - adta hírül az olasz sajtó a római és a firenzei tudományegyetem, valamint az olasz Nemzeti Kutatóközpont tudósainak bejelentését. Az eddig vitatott eredetű tárgy egy arannyal bevont ókori ékszer, a mintegy 11 centiméter hosszú praenestei fibula.

A Krisztus előtti hetedik századra datált és leginkább egy biztosítótűre emlékeztető fibula egykori gazdája ruháját tartotta össze. Nevét származási helyéről kapta: az aranycsat a Rómától nem messze levő Praeneste (ma Palestrina) városánál kiásott etruszk Bernardini-sírból került elő. A fibulát Wolfgang Helbig német régész vásárolta meg és mutatta be 1871-ben a nagyközönségnek.

A praenestei fibula eredetét kezdettől fogva vitatták. Az olasz régészek a hetvenes években egyenesen hamisítványnak kiáltották ki, azt állítva, hogy az ékszert Helbig manipulálta a fibula oldalára vésett felirattal együtt.

A közelmúltban a legmodernebb technológiai eszközökkel vizsgálták meg a csatot és kiderült, hogy mégiscsak eredeti. Így a praenestei fibulán olvasható felirat a legrégibb latin nyelvű írásos emlékké vált. Az ékszer oldalán, jobbról balra a Manios me fhefhaked Numasioi, vagyis latinul a Manius me fecit Numerio (Manius készített engem Numeriusnak) ólatin felirat olvasható.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Olaszország Régészet Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját
  • Visszatér Budapestre 2025-ben a világhírű  IL VOLO! Visszatér Budapestre 2025-ben a világhírű IL VOLO!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása