A gízai nagy piramis rejtett kamrájának padlózatára vörös festékkel írt rejtélyes hieroglifák csak számok – mutatja a 4500 éves mauzóleumról készült matematikai elemzés.

A világnak májusban bemutatott kamra – amikor a nagy piramis robotfelderítésének első jelentését közzétették az Annales du Service Des Antiquities de l'Egypte folyóiratban – felvételei olyan jellegzetességeket fedtek fel, melyeket emberi szem az építése óta nem látott.

A kutatókat leginkább az a három, vörös okkerrel festett alak érdekelte, melyek a piramis mélyén, egy alagút végében lévő rejtett kamara padlózatán helyezkednek el. Rob Richardson, a robot tervezője szerint rengeteg megválaszolatlan kérdés merült fel a képekkel kapcsolatban. „Miért van írás ezen a helyen? Miről szól?”

Luca Miatello, független kutató, aki az ókori egyiptomi matematikára specializálódott úgy véli, talált néhány választ. „Hieratikus numerikus jelek. Jobbról balra olvasandók, azt jelentik, 100, 20 és 1. Az építők egyszerűen rögzítették az akna teljes hosszát, ami 121 könyök” – mondja Miatello.

A királyi könyök ókori egyiptomi mértékegység, melyet a piramis építésénél használtak, hossza 52,3 és 52,5 centiméter között van, ami hét tenyért tett ki. Ezt a mértéket a négy ujj alkotta. Miatello szerint a 7, 9 és 11 könyök többszörösei igen gyakran megjelennek a Nagy Piramis dizájnjában.

A Kheopsz – vagy más néven Khufu – fáraónak emelt Nagy Piramis a Gízai fennsík három piramisának legnagyobbika. A piramisról régóta úgy tartják, hogy titkos kamrákhoz vezető, rejtett útvonalakkal rendelkezik. A régészek hosszú ideje gondolkodnak azon négy, keskeny akna céljáról, melyeket a piramis mélyén találtak meg 1872-ben. Kettő a felső, úgynevezett „Királyi kamrából” nyúlik ki, és a szabad levegőre vezet. Ám az alsóbb kettő – az úgynevezett „Királynő kamra” déli és északi oldalán – eltűnik az építmény belsejében, mellyel tovább mélyítik a piramis rejtélyét.

Robotok már korábban feltérképezték az aknákat és fotókat is küldtek vissza, melyek azt mutatták, hogy mindkettő kőajtóban végződik. Ezek megközelítőleg egyenlő távolságra – mintegy 63,6 méterre – vannak a Királynő kamrától. Az új robot – amelyet Khufu mágusa után Dzsedinek neveztek el – távolabbra jutott, mint eddig bárki az építményben.

A Záhi Havvász vezette kutatás a Királynő kamra déli aknájának felderítésével kezdődött. A robot be tudott hatolni az aknákba, és egy elég apró kamerát szállított ahhoz, hogy egy apró lyukon keresztül benézhessen az alagút végében lévő kőajtón. Ez a kutatóknak tiszta rálátást biztosított a kamrára. Ekkor küldte vissza az apró készülék a 4500 éves jelekről készült képeket.

Havvász és csapata leírta, "a kamra padlózatán vörös okker kőműves vonal látszik, mely párhuzamosan fut az aknával az első kőtömbtől a másodikig. Van egy fekete jelzés is, ahol a vörös vonalak összefutnak a második kőnél. A vörös vonaltól jobbra, megközelítőleg 45 fokra három okker alak látszik.”

Miatello szerint a vörös jelzéseket és alakokat a piramis építésekor készítették a munkások. „A piramis alagútjainak megtervezésénél pontos matematikai szabályokat követtek.” Havvász és csapata egyetért azzal, hogy az alakzatok kőműves jelzések vagy hieratikus karakterek. „A két fő alak hasonlít a 21-es hieratikus számhoz” – írják a jelentésben.

A Dzsedi projekt kutatói a várakozások szerint augusztusban végeznek további elemzést a vörös okker jelzéseken, akkor nagyobb felbontású kamerával térnek vissza a kamrához.

Forrás: Hirado.hu