Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Aranysakál riogatja az Egrieket

Aranysakál riogatja az Egrieket

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 06. 12.
Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

további bejegyzések a szerzőtől »

Az elmúlt napokban többen is látni véltek egy aranysakált, vagy más néven nádi farkast Egerben.

Még pénteken az egyik egri óvoda udvarán jelent meg egy aranysakál, amit az emberek elzavartak. Szombaton a Kertész úton látták felbukkanni a vadat - hívta fel a HEOL-t M. István. Mint mondta, először azt hitték, hogy róka tévedt a városba, de a második "találkozás" után bizton állíthatja, hogy aranysakálról van szó.

Aranysakál, más néven nádi farkas, de ez utóbbi elnevezés talán még inkább fölös aggodalmat keltene. A Toldiban olvasható toportyánféreg elnevezés ugyancsak ezt az állatot takarja.

A Bükki Nemzeti Park igazgatóságának ügyeletén érdeklődésünkre elmondták: a vadon élő állat városi felbukkanásáról hozzájuk nem érkezett belejentés. Az ügyeletes továbbirányított Gombkötő Péterhez, aki a Bükki Nemzeti Park gerincesekkel foglalkozó zoológiai referense.


A szakember szerint hitelt érdemlően akkor lehetne bebizonyítani, hogy valóban aranysakál tévedt be a városba, ha megvizsgálnák a lábnyomait. Utoljára két éve volt hasonló bejelentésük, de akkor sem sikerült teljes bizonyossággal meggyőződni az állat "kilétéről."

Az aranysakál a rókánál valamivel nagyobb testű, főképp rágcsálókkal táplálkozó ragadozó. A Wikipédia szócikke szerint Magyarországon őshonos, s bár 1989-ben a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján még mint Magyarországon kihalt faj szerepelt, 1990-től újra megjelent hazánkban, s azóta délnyugat felől egyre északabbi, északkeletebbi területeken is megfigyelték már.

Gombkötő Péter hangsúlyozta: az aranysakál - borzongató neve ellenére - az emberre semmiféle veszélyt nem jelent.

Forrás: heol.hu

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Heves megye Állatvilág Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Dokumentumfilm érkezik Dr. Goodall csimpánzmenedékéről Dokumentumfilm érkezik Dr. Goodall csimpánzmenedékéről

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr407897302

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard