Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Elhunyt Jorge Semprúnt

Elhunyt Jorge Semprúnt

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 06. 12.
Budapesten ad koncertet a világhírű magyar virtuóz
2022-07-04 15:56:18

Július 9-én, szombaton az Opus Jazz Clubban lép fel a Várallyay Petra Trió. A Várallyay Petra Trió zenei

Világszínvonal mikrokörnyezetben
2022-07-03 11:44:23

A Salföldi Dalföld hetedszerre is megmutatta a magas kultúrára fogékony Balaton-környéki közönségnek, hogy

Színpadra lépnek a győztes fiatalok
2022-06-23 11:11:02

Június 26-án 17:00 órától ifjú muzsikusok ingyenes hangversenyére kerül sor a Pesti Vigadóban a Szent

A fesztivál, ahol megkérték a kezemet
2022-06-22 11:21:30

Gyorsan pergő kémdráma, thrillerszerű bosszúfilm, találkozások és leánykérés – ilyen volt a II. Magyar

további bejegyzések a szerzőtől »

A XX. század emlékezeteként, a kompromisszumkeresés és a kultúra embereként, a holokauszt írójaként és tanújaként emlegetik a vezető spanyol lapok Jorge Semprún írót, akit 87 évesen Párizsban ért a halál.

Az egykori kulturális miniszter kedd este párizsi otthonában halt meg - közölte a család és a spanyol kulturális tárca.

Az író Madridban született 1923-ban. Apja egy ideig Spanyolország hágai nagykövete volt, így Semprún gyermekkorát felváltva Spanyolországban és Hollandiában töltötte. A spanyol köztársaság bukása után a család Franciaországba emigrált. Párizsban végezte egyetemi tanulmányait, a Sorbonne-on filozófiát hallgatott.

Egészen fiatalon csatlakozott a francia ellenállási mozgalomhoz, 1942-ben a Spanyol Kommunista Pártnak is tagja lett. A Gestapo 1943-ban letartóztatta, és 1945-ig a Weimar melletti buchenwaldi koncentrációs táborban tartották fogva. Ahogy egy 1994-es interjúban elmondta, Buchenwaldban valószínűleg az mentette meg az életét, hogy nagyon jól tudott németül, így irodai munkára került. Kiszabadulása után visszatért Párizsba, ahol az 1946-ban létrejött UNESCO munkatársa lett, fordított és tolmácsolt.

Az El País című lap szerdai cikkében felidézte, hogy a holokauszt visszatérő témája lett Semprún irodalmi munkásságának, halálával azonban elvész az a fajta emlékezet, amely nem tűnik fel a könyvekben, az "égett hús szaga", ahogy az író maga fogalmazott.
"Eltűnnek a népirtás tanúi. Vannak még öregek, akik megtapasztalták a táborokat, de nem mindegyikük író, ez világos. Tudja, mi a legfontosabb, a legszörnyűbb, amit nem lehet megmagyarázni? Az égett hús szaga. Mit lehet kezdeni ezzel az emlékkel? Erre való az irodalom" - idézte fel a lap (www.elpais.es) az író évekkel ezelőtti interjúját.

Semprún franciául írt, de következetesen spanyolnak vallotta magát. Az ötvenes években a Spanyol Kommunista Párt (PCE) "hivatásos forradalmáraként" Federico Sanchez és egyéb álneveken többször járt Spanyolországban. Az évtized vége felé azonban lassan kiábrándult a kommunista eszméből, világlátása erősen eltért a párt hivatalos nézeteitől, emiatt 1964-ben kizárták a pártból. A kommunista párttal való szembekerülésének, kiábrándulásának és kizárásának történetét írta meg az 1978-as Federico Sanchez önéletrajza című művében.
A párt így elveszítette egyik ideológusát, az irodalom azonban nyert egy kiváló tollú és ízig-vérig humanista írót.

1963-ban jelent meg mindmáig talán legismertebb regénye, A nagy utazás, amely buchenwaldi "lágerélményeit" dolgozza fel. A művet több nyelvre lefordították, magyarul az elsők között jelent meg. Semprún egy csapásra világhírű lett, 1964-ben Formantor-díjjal és az Ellenállás irodalmi díjával tüntették ki. A sajátos regénytechnika, az idő széttördelése, a szabad asszociációkon alapuló szerkesztés, az emlékezés és a jelen idejének váltogatása a későbbi Semprún-művek védjegye lett.
1969-ben jelent meg a Ramon Mercader második halála című regénye, amely még ugyanebben az évben elnyerte a rangos Fémina-díjat. A hatvanas évektől kezdve Semprún a filmezéshez is közel került, több jelentős mozgókép, többek között az 1965-ös Resnais-film, A háborúnak vége és a Costa-Gavras által rendezett Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája című alkotás (1969) forgatókönyvét jegyezte.

A Spanyolországban történő politikai változásokat figyelemmel kísérő Semprún 1988-ban, Felipe González kormányfő hívására visszatért hazájába, és kulturális miniszterként vett részt a leginkább szociáldemokrata irányvonalat követő szocialista kabinet munkájában. Semprún, akit saját vallomása szerint mindig a szenvedélyes igazságkeresés vonzott a politikához, 1991-ig maradt ezen a poszton, Magyarországra is ellátogatott.
A politikusi kitérő után visszatért igazi hivatásához, az íráshoz.

1994-ben megkapta a német könyvszakma rangos elismerését, a Békedíjat, majd 1997-ben a Jeruzsálem-díjat is. 1995-ben - noha a legesélyesebb jelöltnek számított - visszalépett a francia akadémia tagságától. Ebben több ok is közrejátszott: néhány akadémikus nehezményezte külföldi állampolgárságát, mások pedig a Spanyol Kommunista Párt illegális vezetőinek egyikeként játszott
szerepe miatt bírálták. A Goncourt Akadémiának viszont tagja lett egy évvel később.
Az író 2000 után még hallatta hangját politikai kérdésekben, például sürgette Fidel Castro távozását Kuba éléről, az utóbbi években azonban már visszavonultan élt Párizsban

Forrás: Vitaltippek

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom Erdély Külföld Gyász Holokauszt

Ajánlott bejegyzések:

  • Járvány és túlélés egy kisvárosban Járvány és túlélés egy kisvárosban
  • Szőcs Géza emlékére Szőcs Géza emlékére
  • Fejtsd meg a költők titkait! Fejtsd meg a költők titkait!
  • Családregény a határon Családregény a határon
  • Gitárral ünneplik a forradalmi regényt Gitárral ünneplik a forradalmi regényt

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr947925550

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

versverseny-banner-2021.png

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard