Megkezdődött a macedón fővárosban annak a 22 méter magasra nyúló, Nagy Sándort ábrázoló bronzszobornak a felállítása, amely nemcsak belpolitikai vihart kavart, de a szomszédos Görögországban sem aratott sikert.
A hatalmas szobor darabjait kedden szállították Szkopjéba, ahol egy kordonnal lezárt területen kezdődött el az összeszerelés. A 12 méteres lovas szoborhoz tízméteres szökőkutas talapzatot készítenek.Az alkotás ugyan hivatalosan a "Harcos lovon" címet viseli, de vonásai egyértelműen emlékeztetnek az északgörög városban, Pellában született Nagy Sándorra, akinek birodalma 32 esztendős korában bekövetkezett halálára (i. sz. 323) a Himalájáig nyúlt. A görögök pedig nem nézik jó szemmel az ókori hősükre formált igényt.
A szobor körüli vita Macedóniában azóta folyik, mióta két éve a konzervatív kormány feje, Nikola Gruevszki bemutatta a tervet. Sokan a nacionalizmus megnyilvánulásának tartják, mások azt hozták fel ellene, hogy a 32 százalékos munkanélküliséggel küzdő országnak nincs szüksége egy ilyen költséges, több mint ötmillió euróba kerülő emlékműre. Neves helyi építészek aggodalmuknak adtak hangot, hogy a szobor elrontja a város látképét. A kormány viszont kijelentette, hogy a szobor része a főváros fejlesztésének.
Az emlékmű Valentina Sztevrovszka tervei alapján készült Firenzében.
A görög Makedónia tartomány központjában, Szalonikiben is emlékművet emeltek Nagy Sándor tiszteletére még 1974-ben, de az csak 6 méter magas. Athén álláspontja szerint Nagy Sándor, illetve a Macedónia név kizárólag Görögország nemzeti öröksége. Görögország nem ismeri el az 1991-ben függetlenné vált kis szomszéd államot, így azt 1993-ban ideiglenesen nem Macedónia, hanem "Macedónia volt jugoszláv köztársaság" néven vettek fel az ENSZ-be. Az ENSZ égisze alatt azóta is tartó tárgyalásokon eddig nem találtak megoldást az ország nevére. A görögöket komolyan ingerelte az is, hogy 2006 decemberében Szkopje légi kikötőjét "Nagy Sándor repülőtér" névre keresztelték át
