Sikeres felmérő kutatásokat végeztek magyar régészek Koh Kerben, a khmer birodalom X. századi fővárosában.
Belényesy Károly, a feltárást vezető régész szerint az úttörő munka nemzetközileg is nagy jelentőségű. A kutatásoknak köszönhetően remélhetőleg tisztább képet kaphatunk a khmer történelem ezer évvel ezelőtti, rejtélyes szakaszára. A magyar régész, az eredményeket az angkori műemlékvédelemmel foglalkozó szakmai találkozón is ismertette, ahol 37 ország képviselte magát.
Az UNESCO itt kiemelte a Magyar Délkelet-ázsiai Kutatóintézet által végzett szisztematikus feltáró munkát. Az APSARA-val, azaz a kambodzsai műemlékvédelmi és régészeti hatósággal közösen végzett feltárások során előkerült kerámiák természettudományos kormeghatározását Szegeden végzik.
Mintegy nyolcvan négyzetkilométeren fekszenek Koh Kerben a hajdani templomváros romjai. Ez a település volt a X. században egy rövid ideig a khmer birodalom fővárosa, amelyet most magyarok tárnak fel. A kambodzsai ásatáson úgynevezett szondázó kutatásokat végeztek a magyarok, ami azt jelenti, hogy az egy hónapos munka során két szakaszban összesen 14 kisebb szelvényt tártak fel, helyenként másfél méteres mélységben, mintegy 45 négyzetméteren.
A khmer és magyar régészeknek így sikerült elérni a Koh Kerben található Prasat Kra Chap nevű épületcsoport eredeti járószintjeit valamint egyes, eddig nem ismert épületrészeit is körülhatárolták. A régészek a Prasat külső kerítőfalánál is kutatóárkokat ástak.
A feltárás első lépéseként terepbejárást végeztek Belényesyék, és a felszínről gyűjtötték össze a fellelhető cseréptöredékeket. Ezek, az elsődleges vizsgálatok alapján a X-XI., illetve a XII-XIII. századra tehető használati tárgyakból származtak. Ezt követően kezdték meg a már említett, szondázásokat a területen. A khmer-magyar közös kutatócsapatnak sikerült régészeti bizonyítékokat találni arra, hogy az épületcsoportot belülről kifelé építhették, illetve, hogy a Prasat egy természetes dombon épült, majd a környezet szintviszonyait ehhez képest később alakították ki.
A szondázó árkokban előkerült cserépedény töredékek kora megegyezett a felszínen találtakéval. Ezeket a leleteket az APSARA (kambodzsai műemlékvédelmi és régészeti hatóság) Siem reap-i bázisra szállították, ahol megkezdték a feldolgozásukat. A Koh Kerben feltárt leletanyag feldolgozása során, a tárgytöredékek egy része Magyarországra került, hogy anyagvizsgálatot hajtsanak rajta végre.
A Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén, Dr. Sipos György vezetésével végzett, úgynevezett termolumineszcens eljárás során meg tudják határozni a tárgy készítésének pontos időpontját néhány évtizedes pontossággal. A gyakran ezer éves cseréptöredékek aztán visszakerülnek Kambodzsába, további tudományos feldolgozásra.
A feltárás második szakaszában sikerült az épületcsoportok építési fázisait meghatározni, illetve három, a Prasathoz kapcsolódó mesterséges tó nyomait feltárni. A kutatók az egyik tó feletti a magaslaton újabb, eddig ismeretlen épület nyomaira bukkantak, amelynek szondázása során nagyszámú, reprezentatív leletanyag: Kínából importált porcelán tárgyak és jó minőségű kerámia töredékek bukkantak elő.
A nemzetközi szervezet kiemelte a francia és a magyar kutatók régészeti tevékenységét. A magyarok által végzett szisztematikus munkának köszönhetően jövőre az ICC ülésén egy önálló régészeti szekció jöhet létre, amelynek meghatározó szereplői lesznek a magyar kutatók.
- Egy olyan 3-5 éves terv keretében szeretnénk feltárni a Koh keri Prasat Krachapot, amelyben valószínűleg az École française d’Extrême-Orient francia délkelet-ázsiai kutatóintézet, a Sydnei egyetem kutatócsoportja, illetve más nemzetközi szakértők is részt vesznek – mondta Belényesy Károly. Hozzátette: a magyarok által vezetett kutatások feltehetően novemberben további felmérésekkel folytatódnak, januárban pedig megkezdődhetnek a helyiekkel együtt végzett feltáró munkák.
Az Andrássy úton Aranymúzeumot létrehozó, Zelnik István által alapított Magyar Indokína Társaság finanszírozta Koh Ker Projekt fontos célja, hogy megismerjük Koh Ker történetét. Ugyanis a több mint kétszáz önálló romegyüttest számláló területről még nagyon keveset tudunk. Az épületeken található nagyszámú felirat feldolgozása is közös feladata a Magyar Délkelet-ázsiai Kutatóintézetnek és az APSARA-nak. Ezek remélhetőleg forrásként szolgálnak a khmer történelem ezen, rejtélyes szakaszára.
