Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
1800 éves rejtélyre derült fény

1800 éves rejtélyre derült fény

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 06. 21.
Péntektől vasárnapig: Bachtól Kurtágig
2026-08-20 21:10:01

Mi történik, amikor egy 800 éves bazilikában Bach zenéje találkozik a 100 éves Kurtág György

Elstartolt a Művészetek Völgye
2026-07-24 15:13:09

Ma reggel hivatalosan is kezdetét vette a 35. Művészetek Völgye: július 24. és augusztus 2. között ismét

Szavakkal festeni
2026-07-16 12:47:33

Értékes készségeket fejleszt a Hagyományok Háza ősszel induló képzése A jó mesemondó - Kovács Ágnes

Az emberség ünnepe
2026-07-15 14:46:33

Immár 19. alkalommal rendezik meg 2026. augusztus 4-8.között az Ördögkatlan Fesztivált, melynek

további bejegyzések a szerzőtől »

Egy római gladiátor 1800 éves sírkövének rejtélyes üzenete igen sötét történetről mesél.

A sírfelirat és a -rajz azt sugallja, hogy a gladiátor – név szerint Diodorusz – a bíró hibájából elvesztette a csatát és így életét is – mondja Michael Carter, kanadai professzor. Carter a gladiátor versenyeket és más látványosságokat tanulmányozza a Római Birodalom keleti területein.

Megvizsgálta az egy évszázada Törökországban talált követ, hogy megpróbálja meghatározni, a rajz és a felirat miről árulkodik.

A sírkövet nem sokkal az első világháború előtt a brüsszeli Musee du Cinquanternaire-nek adományozták. Rajta két kardnak kinéző fegyvert tartó gladiátor látszik, amint ellenfele fölé magaslik, aki a megadás jelét mutatja. A leírás szerint a kő azt a helyet jelzi, ahová Diodoruszt eltemették.

„Miután megtörtem ellenfelemet, Demetriuszt, nem öltem meg azonnal” – írja a felirat. „A sors és a summa rudis alattomos árulása ölt meg.”

A summa rudis főbíró, akinek gladiátor tapasztalatai is lehettek. A felirat arról is szól, hogy Diodorusz Amisusban született és harcolt, mely a törökországi Fekete-tenger déli partvidékén található. Bár Carter több száz gladiátor sírkövet átvizsgált már, ez a „sírfelirat teljességében különbözik minden mástól, mert egy történtet mesél el.”

A történet mintegy 1800 évvel ezelőtt zajlott, amikor a birodalom hatalma csúcsán volt, határai Hadriánusz Falától - Anglia - a szíriai Eufrátesz-folyóig terjedtek. A gladiátorjátékok népszerű látványosságnak számítottak, melyek többségében két férfi harcolt egymással. Bár a sebek miatti halálozás rendszeres volt, a csaták nem szabály nélküli, halálig tartó összecsapások volt – mondja Carter.

Úgy hiszi, számos nagyon részletes szabály irányította a gladiátorjátékokat. Bár a pontos szabályokat nem ismerik mélységükben, némi információt ki lehet szedni a fennmaradt szövegek és művészi ábrázolások nyújtotta referenciákból. Ilyen például, hogy a harcokat a summa rudis felügyelte. Az általa alkalmazott szabályok egyike, hogy a legyőzött gladiátor jelezhette vereségét, és amennyiben a munerarius - a játékokért fizető gazdag egyén - jóváhagyta, a versenyző további harc nélkül elhagyhatta az arénát.

Egy másik szabály, mely a jelek szerint érvényben volt azt mondta ki, ha egy gladiátor véletlenül elesett – ellenfele hozzájárulása nélkül – akkor felállhatott, felszedhette fegyverét, és folytathatta a harcot. A jelek szerint ezen utóbbi szabály érvényesült Diodorusz esetében is.

Carter szerint a két kardot tartó gladiátor Diodorusz utolsó harcának egyik momentumát ábrázolja, amikor Demetriuszt leütötte, és megragadta kardját. „Demetriusz megadta magát, Diodorusz nem öli meg. Hátrál, arra számítva, hogy megnyeri a harcot" – mondja Carter. A csata úgy tűnik, véget ért. Ám a főbíró – talán véletlenszerűnek ítélve Demetriusz esését, vagy valamilyen hátsó gondolat miatt – másként vélekedett – mondja a kutató. „Közbelépett, leállította a harcot, és lehetővé tette, hogy Demetriusz felálljon, visszavegye pajzsát és kardját, majd folytassa a harcot.”

Ekkor viszont már Diodorusz volt bajban, az arénában halt meg, vagy pedig Demetriusz olyan sebet ejtett rajta, mely röviddel azt követően életébe került. Az esemény több száz, ha nem ezer ember előtt történhetett.

Miután Diorodusz meghalt, a sírkövet létrehozó emberek – valószínűleg családja vagy barátai – igen bosszúsak voltak – sugallja Carter -, hogy úgy döntöttek, a sírfelirat néhány végső szót is kapjon. „A sors és a summa rudis alattomos árulása ölt meg.”

Forrás: Hirado.hu

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Római Birodalom Régészet Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Az emberség ünnepe Az emberség ünnepe
  • „Nem több ezer emberre utazunk, hanem egy válogatott társaságra” „Nem több ezer emberre utazunk, hanem egy válogatott társaságra”
  • Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját
  • Világviszonylatban is jelentős régészeti feltárás zajlik Magyarországon Világviszonylatban is jelentős régészeti feltárás zajlik Magyarországon

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr757897536

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása