Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
75 év után azonosították García Lorca gyilkosait?

75 év után azonosították García Lorca gyilkosait?

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 06. 25.
Elindult a nyárzáró fesztivál: Szirmai Marci adta át az első SZIN-karszalagot
2025-08-27 18:00:00

Szerda délben megnyíltak a Coca-Cola SZIN kapui, innentől négy napon át tíz helyszínen, több mint 200

Sálom utca - Harmadszor is együtt a kortárs zsidó fesztiválon
2025-08-26 08:36:18

Szeptember 7-én a Csányi utcában kortárs művészetek, zenék, irodalom és közösségi élmények várják

Közel 70 program, koncertek és bartókos ízek: startol a 4. Bartók Feszt
2025-08-22 09:19:41

Augusztus utolsó szombatján ismét benépesül a Bartók-negyed: zenével, kézműves programokkal, civil

Színház, koncert, jóga és trap: jön a SICC Fesztivál
2025-08-21 07:27:30

Augusztus 26-án első alkalommal rendezik meg a SICC Összművészeti Fesztivált az Akvárium Klubban, ahol egész

további bejegyzések a szerzőtől »

Hetvenöt évvel azután, hogy Federico García Lorca költőt a spanyol polgárháborúban kivégezte a francoista milícia, egy történész alighanem fellebbentette a fátylat a halálát övező rejtélyek egyikéről: azoknak a gyilkosoknak, akik 1936 augusztusában elhurcolták és kivégezték a költőt, már ismert a nevük és a kilétük - legalábbis Miguel Caballero történész megnevezte őket.

A La Aventura de la Historia (A történelem kalandja) című spanyol folyóirat elsőként tette közzé Caballero kutatásainak eredményét. A történész rekonstruálta a költő életének utolsó óráit.

Garcia Lorcát a francóisták baloldali meggyőződése és homoszexualitása miatt ölték meg, de talán közrejátszott ebben a Cordoba nagy családjai közötti ellenségeskedés is - bár erről egyelőre nem közölt többet a kutató.

Caballero szerint a költőt Granadában tartóztatták le 1936. augusztus 16-án, és másnap azoknak a katonai erőknek az utasítására végezték ki, amelyek Francisco Franco tábornok vezetésével fellázadtak a demokratikus köztársasági kormány ellen.

Granadából a költőt először a közeli Viznar községbe, egy fogoly- és kínzótáborrá átalakított iskolába vitték a francóisták. Nem lehet tudni, hogy őt is megkínozták-e. Caballero szerint egy kivégzőosztag másnap hajnalban a Viznar és a vele szomszédos Alfacar falu közötti táborba hurcolta, és ott megölte. Vele együtt három másik "ellenséget" is agyonlőttek, és holttestüket ugyanabba a közös sírba hajították: egyikük Galindo Dioscuro, köztársasági érzelmű tanárember volt, a másik kettő pedig magát anarchistának valló torreádor, nevezetesen Francisco Galadi és Juan Arcolla.

A kivégzés gyakorlati végrehajtásában egy nemzetőr (guardía civil), a milícia rohamcsapatának három tagja, két rendőr, továbbá a költő egyik távoli, "egzaltált" emberként ismert unokatestvére vett részt - állítja Caballero.

Meggyilkolásukra Nicolas Vesco ezredes adta ki a parancsot, ő a Granada élére Franco tábornok által kinevezett kormányzó jobbkezének számított. A kivégzőosztagot Manuel Martinez Bueso vezette, aki a viznari francoista osztaghoz tartozott. A tűzparancsot a francóista rohamcsapat hadnagya, Mariano Ajenjo Moreno adta ki.

A történész ismerteti a másik négy férfi nevét is - köztük volt a fasiszta politikai család spanyol változatának tekintett falangista párt egyik tagja, Antonio Benavides, a költő távoli unokaöccse, az egyedüli személy, aki később azzal kérkedett, hogy részt vett a kivégzésben.

Caballero vizsgálata megjelöl egy újabb helyet is, ahová feltételezése szerint a költőt temették. A korábban gyanított helyszínen, Alfacar közelében 2008 során végzett ásatás során nem bukkantak emberi maradványokra. A történész szerint García Lorcát a kivégzés helyén, Fuente Grandesben, a Viznart Alfacarral összekötő út mellett hantolták el. Ez újabb esélyt jelenthet arra, hogy tisztázzák a nagy költő tragikus halálának körülményeit.

Az 1936-39-es kegyetlen spanyol polgárháború idején a francóisták által kivégzett köztársaságiak száma a különböző becslések alapján 400 és 800 ezer közé tehető.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Spanyolország Történelem Irodalom Háború Világirodalom

Ajánlott bejegyzések:

  • Gyilkosság, romantika, Balaton Gyilkosság, romantika, Balaton
  • Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Varázslatos kaland színezi a nyaralást Varázslatos kaland színezi a nyaralást
  • Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr617897668

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard