Constantin Brancusinak (1876-1957), a világ egyik legismertebb román származású szobrászművészének a földi maradványait szeretné hazahozni Párizsból Laurian Stanchescu román író és költő, aki gyalog vágott neki a több mint kétezer kilométeres útnak.
forrás: ziare.com
A nemzetközi hírű szobrászművész 1951-ben levélben fordult a Román Tudományos Akadémiához: fölajánlotta több mint kétszáz szobrát, rajzait, fotográfiáit, szerszámait és műtermének bútorzatát szülőhazájának. Az akkori hatalom a hazatérési szándékát elutasította, mondván, művei nem segítik a szocializmus építését Romániában. 1955-ben megismételte kérését, vissza akart térni szülőföldjére, a Zsil-völgyi Hobitába, hogy ott leljen végső nyugalmat, de óhaját ekkor sem teljesítették.
Constantin Brancusi 1957. március 16-án halálos ágyán azt mondta a párizsi román ortodox egyházközség püspökének: "Békétlenségben hagyom itt ezt a világot, mert nem saját hazámban ér a végzet és idegen földben fogok elenyészni". A művész a párizsi Montparnasse temetőben nyugszik.
Laurian Stanchescu elhatározta, hogy megvalósítja Brancusi végakaratát. Az esszéíró, irodalomtörténész, költő május 21-én indult el Hobitából, gyalogosan, ahogy 1903-ban Constantin Brancusi is tette. A férfi magával viszi a szobrászművész 96 leszármazottjának a hamvak hazahozatalára vonatkozó írásbeli kérését és azokat a dokumentumokat, amelyek Brancusi végakaratát bizonyítják.
Laurian Stanchescu elmondta, hogy tervei szerint másfél-két hónap alatt ér gyalogosan a francia fővárosba, ahol a hamvak hazatelepítésére vonatkozó kérést szeretné tolmácsolni Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnöknek, a kormánynak és a parlamentnek.
Az AFP francia hírügynökség temesvári tudósítása szerint a költő Magyarországra indulásakor kijelentette: "térden állva kérjük a francia népet, hogy adja vissza Romániának Constantin Brancusi földi maradványait".
Forrás: MTI
