Az Országgyűlés hétfőn 296 igen szavazattal, 48 nem szavazat mellett elfogadta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) köztestületként való működéséről szóló törvényjavaslatot.
A nemzeti erőforrás miniszter előterjesztése értelmében a művészeti akadémia az önkormányzatiság elvén alapuló köztestület lesz, amely a művészettel - különösen az irodalommal, a zenével, a képző- és az iparművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, a film-, az előadó-, a népművészettel -, továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével és a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el.
A művészeti akadémiát rendes, levelező, tiszteleti és pártoló tagok alkotják. A tagokat a közgyűlés választja közvetlen és titkos szavazás útján. Az MMA rendes tagjainak száma legfeljebb 200 lehet, a rendes tagok a magyar művészeti életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művészek lehetnek.
Az előterjesztés értelmében az MMA véleményét a hazai művészeti életet, valamint az MMA működésének feltételeit érintő jogszabályok, kormányzati programok vagy intézkedések előkészítése során ki kell kérni. Az MMA a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot, amely tartalmazza az MMA által irányított költségvetési szervek költségvetését is.
Az MMA elnöke - hasonlóan a Magyar Tudományos Akadémia elnökéhez - kétévente számol be az Országgyűlésnek és évente tájékoztatja a kormányt a művészeti akadémia munkájáról.
A köztestület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amelyet az
MMA rendes tagjai alkotnak. A közgyűlésen a levelező, a tiszteletbeli, valamint a pártoló tagok tanácskozási joggal vehetnek részt. Az MMA-nak évente legalább kétszer kell közgyűlést tartania.
Két közgyűlés között a művészeti akadémia döntéshozó testülete
az elnökség, amelyet az elnök, a két alelnök, a főtitkár és a közgyűlés által három évre választott négy rendes tag, valamint - ha van ilyen - a tiszteletbeli elnök alkot.
A köztestületi vagyonkezelés öttagú felügyelő testület ellenőrzi, amelynek egy tagját a kultúráért felelős miniszter, egy tagját az államháztartásért felelős miniszter, egy tagját az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, egy tagját az Országgyűlés kulturális ügyekért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza, egy tagját az MMA magyar állampolgárságú tagjai közül a közgyűlés választja és hívja vissza. Megbízatásuk öt évre szól.
Az MMA közfeladatai ellátását művészeti áganként vagy művészeti
ágak csoportjaiként szerveződő tagozatok segítik, amelyeket a rendes
és a levelező tagok alkotnak.
Az MMA elnökét a magyar állampolgárságú rendes tagok közül három évre a közgyűlés választja; őt tisztségében a köztársasági elnök megerősíti. Az elnök legfeljebb egy alkalommal újraválasztható.
Az elnököt feladatai ellátásában - a határon túli magyar ügyekben, illetőleg a nemzetközi ügyekben - két, a közgyűlés által három évre a rendes tagok közül választott alelnök segíti. Az alelnökök egy alkalommal újraválaszthatók.
A főtitkárt - öt évre - a közgyűlés választja, aki legfeljebb egy alkalommal szintén újraválasztható.
A közgyűlés - az elnökség ajánlására - az MMA rendes tagja számára tiszteletbeli elnöki címet adományozhat, egyidejűleg csak egy tiszteletbeli elnöke lehet a művészeti akadémiának.
Az MMA a vagyona terhére zártkörűen működő részvénytársaságot, korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, vagy ilyen gazdasági társaságban részesedést szerezhet, de ezekben többségi befolyással kell rendelkeznie. A javaslat kimondja azt is, hogy az államtól ingyenesen átvett vagyon nem idegeníthető el és nem is terhelhető meg.
Az MMA a köztestületi és egyéb feladatai ellátására, szervezése költségvetési szervet alapít, amelynek alkalmazottai köztisztviselők.
A törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, ezt követően 120 napon belül kell az MMA alakuló közgyűlését megtartani. Ezen az 1992. január 31-én alapított Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet tagjai vehetnek részt, ha az ilyen irányú szándékukat kinyilvánítják.
A kormány márciusban százmillió forint átcsoportosítását rendelte el a Magyar Művészeti Akadémia létrehozásának támogatására. Az akadémia a 2012. január elsején hatályba lépő új alaptörvényben rögzített intézmény: a "Szabadság és felelősség" fejezet IX. cikke - amely úgy fogalmaz, hogy Magyarország védi a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanulás és a tanítás szabadságát - azt tartalmazza: "Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia és a felsőoktatási intézmények tudományos és művészeti szabadságát, az állami intézmények bevételeivel és vagyonával, valamint a közpénzből nyújtott támogatásokkal való felelős gazdálkodás érdekében - törvényben meghatározott keretek között - biztosítja szervezeti önállóságukat".
Forrás: MTI
