"Soha többé nem megyek semmilyen k* fesztiválra" - tettem le magamban a minden nyáron előkerülő nagyesküt, miközben gondolatban a MÁV-os pénztárosnéni vérben rángatózó testét ráncigáltam ki a korábban a puszta öklömmel betört ablak szilánkjain át. Miért kell vajon személyi igazolvány plusz lakcímkártya egy vonatjegy visszaváltásához? És miért nincs nálam, amikor kérik…?

Az ilyeténmód megalapozott 296/1-es vérnyomásomat nem csökkentette a pályaudvar mellett rikácsoló közterület-felügyelő és egy gyengeelméjű nyugdíjas "tudomajogaimat" típusú nő párharca, sőt, az az információ sem, hogy az M7-es érdi lehajtójáig (immár autóval) bő másfél óra alatt jutunk el.

Újratervezés. 7-es út. Martonvásár újabb egy óra. Végül megelégelve a hétvégi Balaton-dugó pszichés nyomását, alternatív útvonalat kerestünk: Martonvásár - Ráckeresztúr - Dunaújváros - Nagyvenyim - Sárbogárd - Mezőszilas - Dég-Újtelep - Mezőkomárom - Nagyberény - Som - Ságvár - Kiliti - Zamárdi. Budapest - Zamárdi végösszeg: 5 óra, 22 perc.



Jézusom, mekkora mák, hogy a belépőért nem kell fizetnem, az már tényleg több lenne a soknál, gondolom magamban, amikor is betoppanunk a mintegy előörsként szerda óta fesztiválozó lánykáink sátrába. Kellemes kemping, áram, hűtő és gáz a sátorban, árnyék, bikinikben tálalva a Kárpát-medence csodás génkerveredésének izzadt gyümölcsei, az asztalon pedig lecsó, ami egyből térdre kényszerít, az utazás gerjesztette stressz utolsó cseppjei pedig a tó 24 fokos vizében oldódnak fel. Halak szeretnénk lenni, vagy legalábbis valami tengeri emlős, lamantin, ha lehet - állapítjuk meg, majd megcélozzuk a fesztivált.

A bejáratnál fura dolgot tapasztalunk, 16 éves forma hölgy fehér, Új Széchenyi terv logós (!) karszalagot pattint a csuklónkra. Ez bizonyítja ugyanis, hogy elmúltam 18 éves és ihatok, a kislány szakértelmét pedig az, hogy mindezt egyszerű érzékszervi vizsgálattal állapítja meg. Kérdésemre, hogy miből gondolja, hogy felnőtt korú vagyok, tapintatosan csak annyit mond: látom a kezeden a sajtós karszalagot…

Nagyjából 8 perc alatt sikerült teljesen elvesznem, miközben Bondor Gabit, az óradílert kerestem. A szigetes szervezők felajánlottak ugyanis kipróbálásra egy csodás karórát, ami a mágneskártyához hasonlóan fizetésre való, sőt - meglepő - még az időt is mutatja.



Berzenkedem mindenféle felesleges(nek tűnő) technikai kütyütől, kiváltképp, ha elektronikus (minden egyes ilyen darab potenciális hibaforrás), ráadásul a pénztárca-kulcs-telefon paranoiámnak köszönhetően 3 percenként keresem, hogy megvan-e még. Na, a magamfajta szerencsétlenek számára kiváló megoldás az óra, elhagyni szinte lehetetlen, vízálló, ráadásul a pultnál még meg is néz(i) a mellettem álló csaj, miközben fizetek. A pénz feltöltése az általam előre vízionált keserves sorbanállás és lassú számlázás helyett egy pillanat alatt megvan, a pénztáraknál a fizetés pedig átlagosan 1 másodpercig tart, ráadásul rögtön megtudjuk az aktuális egyenlegünket is. Az óra egyetlen hátránya, hogy sajnos pénzbe kerül, amit nem lehet lefogyasztani, de az ingyenes kártya is ugyanolyan jól működik - mondjuk én egy nyakbaakasztót raktam volna rá.

A fesztivál ezenkívül ugyanolyan volt, mint máskor, tűrhetően hangos, pörgős, mégis békés, hajnali ellazulás, tánc a napfelkeltében, végelgyengült vánszorgás vissza a kempingbe. A szervezők biztosan nem, de én határozottan örültem, hogy még szombat este sem volt elviselhetetlen a tömeg. Talán a porral lehetne valamit kezdeni...



A színvonal az előző évekhez hasonlóan rendben volt, mondjuk – bár nem vagyok nagy elektronika-szakértő – nekem kicsit technós volt az előző évek tört ritmusaihoz képest. Külön megemlíteném az OTP színpad változatos felhozatalát, a Stereo MCs vokalistáit és a vasárnap esti Brains koncertet, ami bármilyen viszonylatban megállja a helyét.

És ha ez esetleg valakinek nem lenne elég meggyőző a Sound-dal kapcsolatban, annak elmondanám, hogy a világ legjobb dolgai közül itt kettő is elérhető, a meztelen úszás, illetve a mezítláb táncolás. De gyanítom, hogy ennél több is. Remélem, jövőre lesz lamantin-simogató. Ha nem, akkor is megyek!