A MAVIR egyik nagyfeszültségű oszlopára kihelyezett műfészek két fiókája az ünnepélyes névadás mellett gyűrűzésen is átesett csütörtökön, a csákvári „élő bemutatkozáson”.

A MAVIR Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) áprilisban indította el első vércse „valóságshowját”, de a társaság már hosszú évek óta helyez ki műfészkeket nagyfeszültségű oszlopaira, hogy ezzel járuljon hozzá a madárvédelmi programhoz, és mint Bíró György, a MAVIR programkoordinátora kiemelte: a madarak biztonsága a villamosenergia-ellátás biztonságát is jelenti. A nagyfeszültségű oszlopokon található műfészkekből a madarakat az áramtársaság munkatársai esetenként anélkül hozzák le, hogy kikapcsolnák a hálózatot. „Ilyenkor speciális, fémszálakkal átszőtt vászonruha védi őket, amely a Faraday-elven működik, most azonban ilyenre nem volt szükség” – mondta el Bíró György.

Az előregyártott fészkek a dolmányos varjú és a holló mellett jelentős számú kerecsensólyomnak és vércsének adnak otthon. A tevékenységnek köszönhetően ma már minden második kerecsensólyom a MAVIR oszlopain fészkel, és Szlovákia mellett Magyarország az egyik élenjáró Európában a madárvédelem terén.

A MAVIR legújabb programja keretében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Pro Vértes Alapítvány szakembereivel együttműködve a telepített műfészkek egyikét kamerázták be. Mint Tari Gábor, a MAVIR vezérigazgatója fogalmazott, az induláskor nem gondolták volna, hogy ekkora sikere lesz. „Most először van alkalmunk a nap 24 órájában figyelemmel kísérni egy madárcsalád életét” – tette hozzá.

A csütörtöki eseményen először láthatták a résztvevők élőben a két vörösvércse-fiókát, amelyek rövid tanulmányozás után a Vitéz és a Virág nevet kapták. A gyűrűzésen kivételesen jelen lehettek a vércsefiókák névadó szülei is, vagyis a facebookos rajongótábor azon civil tagjai, akik a nyertes neveket adták a fiókáknak és a szülőknek, Kincsőnek és Vértesnek.

A két hete kikelt vörösvércse-fiókák egyszerre két gyűrűt is kaptak: az ornitológiai mellett egy vöröset is, amely a vörösvércse-programot segíti azáltal, hogy távolról is jól látható műanyag karikákat hordanak a lábukon.

Halmos Gergő, az MME elnöke az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a napok óta tartó hőség a madarakat másképp érinti. A ragadozók vízhez jutása a táplálékon keresztül történik, a mintegy 30 méter magasan elhelyezett műfészek pedig az árnyékolásnak és a fenti erősebb szélnek köszönhetően sokkal kellemesebb. „Hűvös, esős idő rosszabb lenne, mert a kihűlés nagyobb veszélyt jelent számukra” – fűzte hozzá.

Az érdeklődők napi 24 órában követhetik nyomon a vércsecsalád életét a fiókák kirepüléséig (két hét múlva erősödik meg a tollazatuk, és ekkor repülnek ki) a www.mavir.hu oldalon, illetve a Facebookon. Az akció sikerét látva a MAVIR úgy döntött, hogy jövőre elindítja az ország első kerecsensólyom valóságshow-ját. A vörös vércse a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján nem veszélyeztetettként szerepel, Európában csökkenő állományú fajnak számít, Magyarországon védett, eszmei értéke 50 ezer forint.

Forrás: MTI