A következő esztendőkben Sanghajban és Szöulban, majd tervei szerint Bécsben és New Yorkban mutatkozik be a Magyar Nemzeti Galéria (MNG), cserébe a távol-keleti partnerintézmények is nagykiállításokat küldenek Budapestre - mondta el az MTI-nek adott interjújában Csák Ferenc főigazgató.
Mint hozzátette, készülő nagyszabású tárlataik - többek között egy Ferenczy Károly- és egy Derkovits-életműkiállítás - csak alapos, akár több éves előkészítés után kivitelezhetők, és az állami támogatások csökkenése is újfajta kiállítási stratégiát, előrelátóbb tervezést tesz szükségessé. "A nagyvállalatok általában évente egyszer döntenek a támogatási portfóliójukról, ezért nekünk két-három esztendőre előre fel kell tudnunk mutatni azokat a kiállításokat, amelyeket támogatásra ajánlunk" - hangsúlyozta.
Elmondása szerint az eddiginél jóval nagyobb súlyt kívánnak helyezni a nemzetközi kapcsolatokra. Az első lépés ezen az úton a tavalyi londoni kiállítás volt, ahol az MNG már önállóan jelent meg a Szépművészeti Múzeum nemzetközi anyaga mellett. "Egyszerre kell a nemzetközi kapcsolatainkat úgy alakítani, hogy felhívjuk a figyelmet a magyar művészetre, és ennek az alapját Magyarországon megteremteni" - szólt a feladatokról a főigazgató.
Mint felidézte, a jelenleg látható Munkácsy- és Markó Károly-kiállítások nem kerülték el a külföldi kurátorok figyelmét, de a Nemzeti Galéria is folyamatosan próbálja ezeket a jelentős anyagi ráfordítással létrejövő "művészeti termékeket" a figyelmükbe ajánlani. Csák Ferenc programja szerint a hosszú távú nemzetközi menedzsment eredményeképp lépésről lépésre egyre komolyabb múzeumok, egyre komolyabb kurátorok segítenek majd bekapcsolni a magyar művészetet a nemzetközi vérkeringésbe.
A főigazgató két külföldi együttműködési programról is beszámolt. Jövő év decemberére az MNG gyűjteményének előző századfordulós magyar festészeti anyaga meghívást kapott a Sanghaji Művészeti Múzeumba (Shanghai Art Museum). A kínai közönség mintegy 25 magyar művészt ismerhet meg: az anyag gerincét Munkácsy Mihály képei alkotják, de a tárlat Rippl-Rónaitól Ferenczy Károlyon át kitekintést nyújt majd egészen az 1920-as évekig.
"Úgy gondoltam, ha az anyag Kelet-Ázsiában jár, érdemes lenne egy következő bemutatót is megszervezni, és felvettem a kapcsolatot a szöuli Kortárs Művészeti Nemzeti Múzeummal (National Museum of Contemporary Art). A tervek szerint 2013 nyarán az anyag Sanghajból Dél-Koreába utazik, kiegészülve 25-30 kortárs magyar alkotással az MNG gyűjteményéből, így két nagyon fontos távol-keleti kulturális központban is látható lesz a Nemzeti Galéria kiállítása" - árulta el a főigazgató.
Csák Ferenc kitért az együttműködések másik oldalára is: a magyar bemutatkozásért cserébe az MNG-ben 2013 februárjában a Sanghaji Művészeti Múzeum anyagából nyílik kiállítás, majd 2014 elején a szöuli múzeum reprezentatív kortárs kollekciója érkezik, kiegészítve klasszikus koreai műtárgyakkal.
"Ettől a nagyszabású kelet-ázsiai programtól azt várjuk, hogy további rangos külföldi intézmények is felfigyeljenek a magyar képzőművészetre. Hasonló tervekkel rendelkezünk Bécsben: a 2014-es Munkácsy-évforduló kapcsán szeretnénk az osztrák főváros egyik múzeumában kiállítást rendezni, 2014-ben vagy 2015-ben pedig New York egy nagy múzeumában mutatkoznánk be a sanghajihoz hasonló anyaggal" - szólt távolabbi terveiről az MNG vezetője, aki egy további projektről is beszélt: a londoni Tate-tel a múzeumpedagógia és intézményi szakemberképzés területén alakul együttműködési program.
Mint Csák Ferenc megjegyezte, az MNG fontos célja, hogy ezeket a nemzetközi projekteket kormányzati források nélkül bonyolítsák le. "Úgy tűnik, a távol-keleti programok esetében ez megvalósítható. A kínai és koreai vállalatok komolyan részt vesznek a magyar gazdaság fejlesztésében, és a magyar cégeknek is fontos helyszín mind Sanghaj, mind Szöul, ezért bízunk abban, hogy ezeknek a gazdasági szereplőknek az aktív szerepvállalásával biztosítható a programok költségvetése" - beszélt a kezdeményezések gazdasági hátteréről.
A főigazgató azonban hozzátette: szeretnék, ha nyugat-európai mintára lehetőleg minél kisebb állami támogatással vagy anélkül tudnának nagykiállításokat szervezni Magyarországon is. A modell meghonosításában már vannak sikereik: az MNG november végén nyíló Ferenczy-kiállításánál például 10 százaléknál kisebb lesz az állami források aránya, míg az augusztus 31-ig látható Munkácsy-tárlatot állami támogatás nélkül rendezték meg.
Forrás: MTI
