Kutatók szerint a ragadozók furcsa csoportjának anatómiájára vet fényt egy nagy fogakkal és kutyaszerű koponyával rendelkező krokodilszerű fosszília.
„Míg a modern kétéltű krokodilok lapos fejjel rendelkeznek, ez a lelet az első részletes betekintést engedi a Baurusuchia kihalt krokodilok eme furcsa csoportjának fejanatómiájába. Ez a csoport magas, kutyaszerű koponyával rendelkezett megnagyobbodott szemfogakkal és hosszú végtagokkal rendelkező testarányokkal” – mondja Hans Larsson, kanadai kutató.
Az állatot Pissarrachampsa sera névre keresztelték. A krokodil minden bizonnyal nem a folyókban leskelődött, mint modern rokonai. Felipe Montefeltro, paleontológus szerint a fosszília lelőhelye, valamint a környező területek forró, figyelemreméltóan száraz környezetet sugallnak 70 millió évvel ezelőtt. A ragadozók ökológiája inkább hasonlított a ma élő vadkutyákéra.
A fogak méretét és számát tekintve, a krokodilok valószínűleg 4,5 – 6 méteres állatokkal táplálkoztak, többek között dinoszauruszokkal és más krokodilokkal. Ahelyett, hogy a ma élő krokodilokhoz hasonlóan mászott volna a szárazon, a P. sera hosszú végtagjain galoppozhatott. Korának egyéb krokodilszerű képviselőihez hasonlóan, ez a krokodil is rendelkezett páncélzattal, megkeményedett csontfelszínekkel és masszív erősítéssel az állkapocszáró izmokhoz.
Azonban a krokodilfélék baurusuchida vonala, melyhez az új fosszília is tartozik, egyedülálló anatómiai jellegzetességekről, mint szokatlanul nagy szemfogakról, előrefelé néző orrlyukakról és magas, vékony koponyáról ismert. "Számos fosszília van, melyet még meg kell találnunk ahhoz, hogy ezt a krokodilt az előtte és utána érkezőkhöz lehessen kapcsolni” - mondja a kutató.
A lelet agyüregének digitális rekonstrukciója még zajlik, és információkat fed fel az állat agyméretéről és alakjáról, valamint hallási képességeiről. Ezeket az eredményeket a Society of Vertebrate Paleontology éves találkozóján mutatják majd be. A kutatók a P. sera egyéb belső struktúráit is részletesen megvizsgálják, hogy kiderítsék, hogyan élt ez a krokodil és miért olyan különleges. A vizsgálat a PLoS One online folyóiratban jelent meg.
Forrás: Hirado.hu
