A hőségtől izzó, középkori városfallal körülvett óváros főutcája, a Stradun reneszánsz palotái adnak otthon ezekben a hetekben világhírű muzsikusok koncertjeinek, színházi és balett-társulatok előadásainak, képző és iparművészek bemutatkozásának.

Miközben az otthonlévőknek a nyár a legborúsabb arcát mutatja, azokat a szerencséseket, akik ezeket a napokat az Adria partján töltik, a gyönyörű dél-Dalmát város, Dubrovnik nem csak természeti szépségeivel varázsolja el; a türkiz millió árnyalatában ragyogó tenger és szikrázó napfény mellett különlegesek a 62. Dubrovniki Nyári Fesztivál kulturális eseményei is.



A történelme során oly sokat szenvedett, de függetlenségét mindig is féltve őrző városban a fesztiválrendezés gondolata már az 1934-ben itt megrendezett nemzetközi PEN klub konferencián felvetődött, ám a megvalósítással még évekig várni kellett. A tervet elsodorta a közelgő világháború, így végül 1950-ben gyűltek össze első alkalommal Dubrovnikban a háború sebeitól még vérző Európa minden pontjáról érkező értelmiségiek és művészek, hogy közösen gondolkodva Európa és a kultúra jövöjéről, bemutakozhassanak egymásnak és a művészetekre oly fogékony, s egyben rendkívül kritikus dalmát közönségnek.

Ettől az évtől kezdve a kettéosztott Európában a Dubrovniki Nyári Fesztivál lett az egyik legfontosabb, egyben legrangosabb találkozóhelye Kelet és Nyugat alkotóművészeinek, ahol a művészet nyelvén, kötöttségektől mentesen folytathattak „párbeszédet” a hidegháború idején is.

A fesztivál presztízse évről évre egyre nőtt, s mára a júliusi ünnepélyes megnyitón nemcsak a helyi művészeti- és közélet képviselői jelennek meg, de részvételével ebben az évben is megtisztelte az eseményt Ivo Josipovic köztársasági elnők, valamint a horvát politikai és kulturális elit nagyrésze.



A 62. alkalommal megrendezett fesztivál ebben az évben is nagy hangsúlyt fektet a zenére, világhírű muzsikusok állnak közönség elé a reneszánsz paloták hűs átriumaiban a meleg nyári estéken.

Nagysikerű koncertet adott a napokban Astor Piazolla méltó zenei örököse, a magyar közönség számára is ismerős harmonikaművész, Richard Galliano éppúgy, mint a nemzetközileg is méltán elismert, belgrádi születésű, ám apai ágon horvát származású zongorista, a Svájcban élő Ivo Pogorelic is, aki programjában az andalító Chopin művek mellett számos Liszt szonáta előadásával tisztelgett a magyar zeneszerző születésének 200 évfordulója előtt.

A kiemelkedő zenei programok között is külön említendő a hegedűvirtuóz Vladimir Repin augusztus 13-i koncertje éppúgy, mint a Kerem Görsev Jazz Trió, vagy a szintén hegedűn játszó zseniális Pinchas Zuckerman fellépése;és persze nem utolsósorban az augusztus 20-n a Rektori Palotában koncertet adó világhírű zongorista, Boris Berezovszkij koncertje.

Ha már zenénél tartunk, feltétlen meg kell említenünk a nekünk magyaroknak is oly kedves, külön érdekességet jelentő kiállítást, mely a fesztivál kiemelt programjaként nyílt meg Nikolina Simunovic, dubrovniki születésű fiatal festőművész Liszt zenéje által ihletett képeiből, tisztelgésül Liszt Ferenc születésének évfordulója előtt.

A szinte légiesen könnyed, lebegő látomások,a csodálatos pasztell és türkizszínek ezernyi árnyalatában a tengert, a romantikus tájat, a szerelem érzését megidéző alkotásokat nézve szinte halljuk a Les Preludes, a Szerelmi álmok vagy a Magyar Rapszódia dallamait.

Az elbűvölő képekről az ifjú festőművész a KultúrPartnak elmondta, hogy a kiállított 14 festmény közel egy év munkája, melyhez az inspirációt egy véletlenül meghallott Liszt dallam adta.

Nikolinát magával ragadta a zene áradó romantikája, s újabb és újabb Liszt szerzemények hallgatása után kezdte el megfesteni a zene sugallta látomásokat. A tehetséges művész kiállításának külön rangot adott, hogy a megnyitóra szinte közvetlen a fesztivál első napján került sor, a romantikus hangulatot fokozandó pontban éjfélkor. A tárlat a titokzatos és romantikus reneszánsz Sponza Palota átriumában látható, ahol egyébként a fesztivál legrangosabb programjai kapnak helyet, így nem csak a festészet szerelmesei, de a koncertek szüneteiben más művészeti ágak rajongói is megtekinthetik a magyar zeneszerző géniusz ihlette műveket.

A fesztivál rendezői természetesen nem feledkeznek meg a színház és film szerelmeseiről sem, így többek között épp a napokban kerül sor a Dubrovniki Filmes Találkozóra, a Libertas Filmfesztiválra, melynek kiemelt eseménye idén a pulai filmfesztivál legsikeresebb alkotásainak bemutatása mellett a Szarajevói Filmfesztivál bemutatkozása.

A színház iránt érdeklődőket egy különleges ősbemutatóval várják a szervezők, augusztus 5-n pénteken kerül sor Ivan Sajko: Prizori s jabukom (hevenyészett fordításban Jelenetek almára) című darabjának bemutatójára a Fesztivál Társulat előadásában, a szerző saját rendezésében.

A horvát nyelvű előadás igazi ínyencség a nagyon is műértő hazai közönségnek, ám az éppen Dubrovnikban tartozkodó magyar turistáknak a nyelvi nehézségek elkerülése okán inkább főként a zenei programokat ajánljuk. Így a már említett Pinchas Zuckerman, Kerem Görsev Trió, Vladimir Repin vagy Boris Tarazovszkij koncertje mellett a szintén nagy érdeklődéssel várt holland modern balett társulat, a One&Two című előadására hívnánk fel a figyelmet, éppúgy, mint a világhírű gitáros, Pepe Romero koncertjére, melyre talán az egyik legromantikusabb helyszínen, a Revelin Teraszán kerül sor, augusztus 5.-én.

Akik kevésbé érdeklődnek a klasszikus vagy modern zene iránt, azok nézzék meg a Lindo folkegyüttes bemutatóját, mely augusztus 9.-én és 19.-én kerül megrendezésre, ugyancsak a Revelin Teraszon.

Azok, akik nem riadnak vissza az idegen nyelvű előadásoktól, nézzenek meg egy-egy klasszikus darabot a Fesztivál Társulat előadásában, melyet ebben a csodálatos mediterrán környezetben külön élmény megnézni. Augusztus 11-n mutatják be Gogol: Revizor című művét Jernej Lorenci rendezésében, és közel a fesztivál zárónapjához, augusztus 23-án az antik drámát, Szophoklész Öedipus-át Eduárd Miler rendezésében.

A felsorolt programokon kívül természetesen még számos érdekes koncert és program várja a város szerelmeseit. Itt a napfény, a tenger, a finom ételek és dalmát borok mellett egy csodálatos világgal, a kultúra kincseivel is töltekezhet a turista, hogy felejthetetlen emlékekkel hazatérve gondoljon vissza az „Adria gyöngyére”, a horvát kulturális élet központjára, az 1997-től a Kulturális Világörökség részét képező Dubrovnikra.