Megfiatalodik a francia szeniorok érzelmi élete, legalábbis erre utal az, hogy robbanásszerűen gyarapodik az idősebb korosztály számára létrehozott társkereső portálok száma. E különleges piacnak egyetlen szereplője sem hagyja ki ezt az új lehetőséget, amely számos szerelmi és főleg üzleti lehetőséget kínál.
A Google portálon az idősek találkozására utaló keresőszavakat mind gyakrabban használják - mondta el a párizsi Le Figarónak Sébastien Marty, aki programot dolgozott ki az időskori társkereséssel foglalkozó webhelyek összehasonlítására.
Annick és Claude számára ezen a virtuális úton érkezett el a boldogság, amelyre már egyáltalán nem számítottak. Egyikük 62, a másik 70 éves, mindketten megözvegyültek, de nem akartak belenyugodni abba a gondolatba, hogy öregségükre magukra maradhatnak. Ma már hat éve élnek együtt, nagyon ragaszkodnak egymáshoz és Claude még mindig úgy érzi, szerelem volt ez első látásra. De sokan vannak olyanok is, akiknek nem volt szüksége a hálóra ahhoz, hogy megtalálják új társukat.
Francoise két éve van együtt új párjával és meg van győződve arról, hogy "a szív nem öregedik". Amikor férje meghalt, még "csak" 70 éves volt. Az életszerető háziasszony nem akart bezárkózni, élénk társasági életet élt. Kiránduló társaságában találkozott össze Henrival, új barátjával. Sok hozzá hasonló elvált vagy özvegy nőhöz hasonlóan most "második fiatalságát éli" és egyáltalán nem érzi úgy, hogy a magányról és a segítségre szorulókról zajló komor viták rá vonatkozhatnak.
A francia házassági statisztikák alátámasztják az idősek második fiatalságára vonatkozó egyéni tapasztalatokat. Miközben a házasságok száma 2005 és 2009 között 10 százalékkal csökkent, a 60 éven felüliek közötti frigyeké 17 százalékkal nőtt.
François de Singly, a Paris-Descartes egyetem szociológusa megerősítette, hogy az időskori idillek száma jelentősen nőtt. "A nyugdíjba vonulástól az élet végéig ma már csaknem húsz év telik el, amelynek során a nyugdíjasoknak ugyanúgy szüksége van társadalmi aktivitásra, mint a többieknek" - mondja a szakértő. Az új élet nem egyszer éppen nyugdíjba vonuláskor, váratlanul bontakozik ki. Nem ritka, hogy ebben az időszakban harminc évnél is régebbi házasságok hullnak darabokra.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az idősek ugyanazt a szoros együttéléses szerelmet keresik, ami húszas éveiket meghatározta. Francoise meg akarja őrizni függetlenségét. "Mindenki maradjon saját lakásában!". Christiane Collange, aki "A nők második élete" címmel írt könyvet, nem párokról, hanem társkapcsolatról, összetársulásokról beszél, amelyekben elsőrendű fontosságú, hogy mindenki őrizzen meg valamit saját magának az életből. "Különösen áll ez a nőkre" - mondja a szerző. A gyerekekkel és a háztartási munkával eltöltött évek után sok nőnek nincs kedve ismét egy férj felvállalására. Ezek a nők tehát nem akarnak újra házasodni, már csak azért sem, mivel az özvegy számára ez az elhunyt házastárs jogán járó nyugdíj feladását jelentené.
A család nem mindig örül az új kapcsolatnak. "A gyerekek nehezen fogadják el, hogy felmenőik másnak is tekinthetik magukat, mint szülőnek vagy nagyszülőnek" - mondta a Le Figarónak Francois de Singly. Mások számára viszont megkönnyebbülés, ha azt látják, hogy az idős családtagjaik nem maradnak magukra. Olyan unoka is akad, aki maga javasolja a nagyszülőnek, hogy on-line keressen magának új társat.
Forrás: MTI
