A legfontosabb férfiékességtől való megfosztás több mint hatezer éves múltra tekint vissza, s napjainkban sem ment ki teljesen a divatból.
Egon Erwin Kischt, a száguldó riporterként tisztelt fantáziadús, bár mérsékelten szavahihető újságírót egyszer feldühödött örömlányokból álló népes csapat kergette végig Kína egyik utcáján. Ekkor jött rá, hogy min derült az a helyi művész, akinél kiválasztotta a tetoválását, mert a bőrén látható, a kupi eleinte szolgálatkész hölgyeit felháborító ábra nem volt más, mint a herélt férfiak, az eunuchok jelvénye.Joggal vehették ezt gúnynak a testi szerelem helyi papnői, s futás közben nem vigasztalta balszerencsés hősünket, hogy milyen hosszú életű jelkép birtokosa, ugyanis a legfontosabb férfiékességtől való megfosztás több mint hatezer éves múltra tekint vissza, s napjainkban sem ment ki teljesen a divatból.
Hazánkban, ezen belül Szolnok városában ugyan jobbára csak a török alatt művelték a háremőri felvételi vizsga nélkülözhetetlen kellékeként a férfiatlanítást, de nem nagyon van a földnek olyan pontja, ahol ne fordult volna elő. Nem is kínai találmány, már jóval korábban megjelent, mert a családi ékszerek fontossága és védtelensége magával hozta elvesztésük veszélyét is, ami aztán történhetett büntetésből, megalázásból, vagy akár önkéntes felajánlásból is.
A férfiasság fontosságára való tekintettel nem véletlenül élt az a szokás, hogy eskütételnél sokan nem a szívükre helyezték a kezüket, hanem a golyóikat markolták, ami nagyobb nyomatékot adott az elmondottaknak. Az sem véletlen, hogy egy olyan jeles szerszámot, mint Raszputyiné alkoholban tartósítva őriztek meg az utókor számára, sőt, a férfiasság kelléke még nemeslevélen is megjelent.
A Várallyay-család Magyar Országos Levéltárban őrzött címerében jókora hímvessző hirdeti a tojásokkal együtt a férfierőt, igaz egy fölötte leselkedő ütésre emelt fakalapács meg a szerencse forgandóságára figyelmezteti a gazdáját.
A történelemben hemzsegtek a nevezetes heréltek. A távol-keleten maradva, Kína leghíresebb admirálisa, Cseng Ho császári főeunuch a 15. században gyerekként veszítette el a férfiasságát, mert egy ellenséges támadás során rokonait megölték, őt pedig kasztrálták. Kínai szokás szerint a teljes felszerelését levágták, majd eunuchként a császári udvarba küldték, ahol nagy keletje volt a hozzá hasonlóknak.
Az udvar hölgyeire sem jelentettek veszélyt, s utódok hiányában családi bonyodalmaikkal sem kellett számolni. A jól megtermett és éles eszű fiatalember képességei révén idővel egy több mint 300 hajóból álló flotta parancsnoka lett, s a föld hatalmas területeit bejárva már Kolumbusz előtt felfedezte Amerikát. A 20. század elején, Pu Ji, az utolsó kínai uralkodó bukásakor még körülbelül 1000 eunuch szolgált a császári palotában, közülük Sun Yao-ting volt az utolsó túlélő, aki 1996-ban hunyt el 93 éves korában.
Saját elmondása szerint életében két nagy megrázkódtatás érte: az első, amikor elvesztette férfiasságát, a második, amikor a nagy kulturális forradalom idején megsemmisültek edényben őrzött nemi szervei. Ugyanis az eunuchok felfogása szerint, ha azokat egykori gazdájukkal együtt temetik el, újra férfivá lehetnek a túlvilágon.
Az utolsó, Európában kasztrált férfi is megérte a huszadik századot, 1922-ben fejezte be cseppet sem irigylésre méltó pályafutását.
Alessandro Moreschit egy régi elképesztő szokás fosztotta meg a női ölelés örömétől. Az olasz operákban sokáig férfiak énekelték a női szerepeket is, amihez gyermekkori magas és csengő hangjukat kasztrálással őrizték meg, tönkretéve vele legtöbbjük életét.
Ugyanis csak néhányukból lett ismert sztár, mint a 18. században élt, máig számon tartott Farinelliből, a többit a beteljesült vágyakat nélkülöző földi pokol várta. De akadt az európai eunuchok között paptól kezdve hadvezéren át a királyig mindenki.
Egy király targédiája Egy király targédiája
Évszázadok óta élő romantikus történet a középkori párizsi pap, filozófus és költő, Pierre Abelard és Héloise szerelmi históriája, ami miatt Abelard férfiasságával fizetett, s kevéssé emlegetett, de szintén létező személy volt Narszész, a bizánci hadvezér.
Róla ma azt mondanánk, halmozottan hátrányos helyzetű embernek számított, mert törpének és púposnak született, csata közben fel kellett emelni, hogy lásson valamit, mindehhez ráadásul még férfiassága elvételével is sújtotta a sors. Azután életerős és daliás lepedőakrobatákat tönkreverve a hadtörténet nagyjai közé emelkedett, annak jeleként, hogy szükség esetén golyó nélkül is lehet háborúzni.
A csatazajnál maradva, az olaszok második világháborús abesszíniai kalandja is beleszólt a zenei életbe, mert a hadifoglyok kiherélésének afrikai szokása miatt számos hazatért talján veterán is igen magas fekvésben énekelte tovább az O sole miót, ha volt egyáltalán még kedve dalra fakadni egy olyan országban, ahol a férfiasság adja a rangot.
Persze baleset miatt is elveszthette valaki a férfiasságát, mint a jeles és máig tisztelt középkori orvossal, Paracelsussal történt. A derék tudós gyermekkorában a többi nebulóhoz hasonlóan többnyire gatya nélkül szaladgált az udvaron, ahol egy harcias kakas lecsippentette sarjadó férfiasságát, amivel a szárnyas örökre beleírta magát a tudománytörténetbe.
Számos helyen még nem régen is éltek, vagy ma is élnek eunuchok. A szkopcok, egy oroszországi, de Romániában is felbukkant eretnek szekta tagjai egy gyermek nemzése után önként váltak meg férfiasságuktól, ami úgy felháborította az erősebbik nemet kanállal fogyasztó Nagy Katalin cárnőt, hogy Szibériába száműzte vezetőjüket, és haláláig igen lelkesen üldözte az egész társaságot. A szkopcok hite szerint a szektaalapító még egyszer megjelenik majd a földön, s új országot alapít, ahol mindenki ki lesz herélve, amiből gyanítható, hogy nem várható túl nagy tolongás az államalapítás körül.
Indiában jelenleg is bőven találkozhatunk eunuchokkal, ahol egy több mint egymilliós lélekszámú szekta tagjai hódolnak annak a szokásnak, hogy önként megválnak a családi ékszereiktől. A társadalom peremén élve sokan koldulásból és prostitúcióból tartják fenn magukat, de érdekes módon ma már akkora erőre tettek szert, hogy a töketlenség felbukkant a politikai életben is.
Forrás: szoljon.hu