Robert De Niro ma is Hollywood egyik legkeresettebb sztárja, nem ritka, hogy évente négy-öt filmben is játszik.
68 évvel ezelőtt, 1943. augusztus 17-én született egy New York-i művészcsaládban. Anyja, Virginia Admiral festőművész volt, apja, Robert pedig festő, szobrász és költő egy személyben. New York Little Italy negyedében nőtt fel gyakorlatilag félárvaként, miután édesapja elhagyta a családot.
Tízévesen egy iskolai előadáson lépett először színpadra, a Gyáva Oroszlánt alakította az Óz, a csodák csodájában. Ekkoriban a lányok nem érdekelték, szabad idejében jórészt csak füzetes regényeket olvasgatott. Tizenhat évesen már Csehovot játszik és Stella Adler és Lee Strasberg színiiskolájába kerül. A következő években off-Broadway darabokban és TV-reklámokban játszik. Robert De Niro Scorsese filmjei előtt háromszor állt Brian De Palma kamerája elé. Legelső alakítása a Üdvözletekben volt, amit 1968-ben mutattak be. De Niro szintén De Palmával forgatta a Szia Anyu! című filmet.
Győzelemre született (1971.) című fekete komédiában George Segal partnere volt.
1973-ban Bruce Pearson, egy haldokló baseballjátékos szerepét játszotta a Bang the Drum Slowly című produkcióban, amiért megkapta a New York-i filmkritikusok a legjobb színésznek járó díját. Az Aljas utcákban Johnny Boy, az állandóan vigyorgó huligán alakítására figyelt fel igazán a közönség.
Következő darabja A Keresztapa (1974.)második epizódja volt, a a fiatal Vito Corleonét alakította. Francis Ford Coppola az akkor 31 éves színésszel dolgozott, De Niro ír akcentussal beszélt, ehhez képest a dél-olaszországi dialektust néhány óra leforgása alatt magáévá tette, és a kiálló állkapcsú maffiafőnök megformálásával nemcsak a közönség és a kritika elismerését vívta ki, hanem az első Oscar-díját is megszerezte. A kicsit pózoló, zseléhajú digó sztereotípiája elválaszthatatlanul összeforrt személyiségével.
Scorsese A taxisofőrjében Travis Bickle-t alakította. A magányos New York-i taxis világot megváltani akaró véres hadüzenete hatására egy férfi 5 évvel a film bemutatója után merényletet követett el Ronald Reagan akkori elnök ellen, a film vélt mondanivalója okán. Az alkotás az 1976-os Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a legjobb filmnek járó Arany Pálma-díjat.
A cikk itt folytatódik
Forrás: Mi van ma?
