A debreceni virágkarneváli felvonulás után gépkocsik sora indult útnak Hortobágyra, hogy utasaik részesei legyenek a puszta - a lovasnapok utáni - második legnagyobb nyári rendezvényének, a hídi vásárnak - tapasztalta az MTI tudósítója szombaton.
A híres kirakodóvásár története az 1800-as évek elején kezdődött, amikor a debreceni és környékbeli gazdák állatvásárokat tartottak Hortobágyon a Kilenclyukú híd lábánál. Akkor még főként lovak, szarvasmarhák, birkák és sertések cseréltek gazdát.Mára az állatvásár-jelleget felváltotta a népművészeti és kézműves portékák bemutatása, árusítása. Szinte az egész ország területéről érkeztek Hortobágyra a ma már egyre ritkábbnak számító mesterségeket űző vásárosok: mézeskalácsosok, szíjgyártók, kalaposok, fazekasok, fafaragók, késkészítők. A vasárnap véget érő vásárban mintegy háromszáz árus kínálja portékáját.
Az idén először a hortobágyi hídi vásárt kísérő kulturális programok is a régi hagyományos vásári hangulatot idézik augusztus 19. és 21. között: az érdeklődők láthatják majd a János vitéz és a Helység kalapácsa című vásári komédiát, közben muzsikások és népi együttesek szórakoztatják a vendégsereget, a vásárt pedig tűznyelők, zsonglőrök és alkalmi beretválók járják.
Augusztus 20-án pásztortalálkozót is rendeztek; az ország minden területéről összesereglett pásztorok együtt koszorúzták meg A pásztorfiú szobrát a helyi pásztormúzeum szomszédságában.
A pusztába látogatók természetesen ezúttal is megkóstolhatják a táj jellegzetes ételeit: a birka- és mangalicapörköltet, a gulyáslevest és az elmaradhatatlan pusztai eledelt, a bográcsban harminckétszer megforgatott slambucot is.
Forrás: MTI