A szegedi kajak-kenu világbajnokságon történt, nemzetközi médiavisszhangot keltő himnuszbaki érthető, de nem megbocsátható. Számos példával bemutatjuk, hogy miért.

Minden nemzetnek megvannak a maga jelképei, büszkeségei. A legtöbb esetben ezek közé tartozik az adott ország himnusza is. Nálunk az alkotmány XIV. fejezete tartalmazza a nemzeti jelképeinkre vonatkozó részt: „75. § A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.” Ezt nem mindenhol rögzítik alaptörvénybe, sőt, sokáig a legtöbb helyen egy országos szintű szóbeli megegyezés rögzítette, hogy mit énekelnek a nemzeti ünnepeken.

A bevezetőben említett baki, melyet a német himnusz lejátszásakor elkövettek a szervezők, érthető, elsősorban azért, mert kevesen vannak olyanok, akik évszázadok óta ugyanazt a dalt használják nemzeti himnuszukként. De nem megbocsátható, hiszen akár az interneten is utána lehet nézni a nemzeti himnuszok történetének - és a német himnusz esetében egyátalán nem mindegy hogy annak első, vagy harmadik versszakát játszuk el - Szegeden véletlenül a II. világháborús változat csendült fel. Ez olyan baki, amit csak George Bushtól várnánk el, emlékezzünk arra, amikor Ausztráliában megköszönte az osztrák hadsereg támogatását.


A Deutschlandlied – Németország dala

Részben, vagy egészben 1922 óta Németország himnusza. Zenéjét Joseph Haydn írta még 1797-ben születésnapi ajándékként II. Ferenc Német-Római császárnak (később I. Ferenc osztrák császár–magyar király néven vált ismertté). Szövegét 1841-ben Heinrich Hoffmann von Fallersleben írta Haydn zenéjére.

A dalnak leginkább első sora a „Deutschland, Deutschland über alles” ismert, de ez sosem szerepelt a költemény címeként. A szöveg (Németország, Németország mindenek felett) az eredeti koncepció szerint a német tartományok egyesülésének vágyát jelképezi. Negatív felhangját a náci idők alatt nyerte el, amikor ugyanez a szöveg mást jelentett, amikr a német hadsereg legyalulta Európát.

A második világháború után a szövetségesek betiltották a dalt. A megalakuló nyugatnémet állam így egy pár évig nem rendelkezett himnusszal. 1952-ben Adenauer kancellár javaslatára újból elfogadták a Deutschlandliedet annyi változással, hogy csak a harmadik versszakot éneklik, mely magyarul megközelítőleg ezt jelenti:

Egységet, jogot és szabadságot
a német hazának!
Erre igyekezzünk mindnyájan
testvériesen, szívvel és kézzel!
Egyetértés és jog és szabadság
Záloga a boldogulásnak.
Virágozz a boldogság csillogásában,
virágozz, német haza!


Az orosz himnusz

Ez egy másik iskolapéldája annak, amikor a himnuszt gyakran cserélik le. Az első egységes himnuszt az „Oroszok Imáját” a britek „Isten Óvd a Királyt/Királynőt” zenéjére írták, majd 1833-ban lecserélték az „Isten Óvd a Cárt” dalra. Ez maradt egy darabig, majd jött a forradalom. Akkor az átmeneti kormány a francia himnuszhoz nyúlt, kicsit átalakították és megszületett a „Munkások Marseillaise-e” ez még egy évet sem élt meg, amikor a bolsevik hatalomátvételt követően az Internacionálé került ebbe a megtisztelő pozícióba.

1944-ben az orosz vezetés úgy döntött, hogy nemzetközi értékeket hangsúlyozó Internacionálé nem nyújt elég hazafias fröccsöt a vörös hadsereg katonáinak, így áttértek Alexander Alexandrov zenéjére, a szovjet hazát és Sztálint éltető szöveggel kísérve. 1953-ban, Sztálin halálát követően az általa felépített személyi kultuszt Hruscsov el akarta törölni. A desztalinizáció során a himnusz egyszerűen elvesztette a szövegét és így egy darabig nem volt hivatalos ének a szovjet himnuszban.

Bizonyára sokakban élénken él még a „Szövetségbe forrt szabad köztársaságok: / A Nagy Oroszország kovácsolta frigy…” kezdetű dal, hiszen sokáig énekelgettük ezt kis hazánkban. Ennek az orosz verzióját 1977-ben vezették be, miután megelégelték a “szavak nélküli dalt” .

És az egésznek még koránt sincs vége. Jött a peresztrojka és Jelcin – két vodka között – eldöntötte, hogy nem maradhat a szovjet himnusz. Megint sikerült egy szöveg nélküli dallamot, a Patrioticseskaja Pesnya- választani. 2000-ben, amikor Vladimir Putyin került az ország élére, sok sportoló azzal kereste meg az új elnököt, hogy a szöveg nélküli himnusz nem ébreszt bennük hazafias érzelmeket, és emiatt nem tudnak olyan jól teljesíteni a világversenyeken. Putyin himnuszíró versenyt hirdetett, melynek eredménye az lett, hogy több mint 6000 szöveget tanulmányoztak át. A választás érdekesre sikeredett: A régi szovjet himnusz zenéje lett annak a Mihalkovnak a szövegével, aki mindkét korábbi szovjet himnusz szövegét írta, így összesen 60 év alatt beírta magát a trilógiák történelmébe.

Legutóbbi darabjának első versszaka így hangzik magyarul:

Oroszország a mi szent államunk,
Oroszország a mi szeretett országunk.
Erős akarat, hatalmas dicsőség
a tied örök időkre.



Az apró Japánok

A felkelő nap országát sok területen össze tudjuk hozni a kicsi, rövid dolgokkal. Csomó mikrochipet gyártanak, és ennek megfelelően himnuszuk is az egyik legrövidebb a világon. A Kimigayo nevű dal mindössze 11 ütemből és 32 karakterből áll. Alapját egy ősi, Heian időszakból (794-1185) származó szöveg alkotja, míg a zenéjét már a császári korban (1868-1945) alkották.

A dal 1880-ban lett az ország himnusza és bár 1945-ben az ország államformája megváltozott, Hirohito császár nem vesztette el trónját, így megmaradt a himnusz is. Hivatalosan csak 1999-ben iktatták törvénybe az ország jelképeit, miután egy iskolaigazgató öngyilkos lett amiatt, hogy vitába keveredett a testülettel a zászló és a himnusz használatát illetően.

A Kimigayo magyarul megközelítőleg így hangzik:

Uralmad tartson
Ezer, nyolcezer évig,
Míg a kavicsokból
Hatalmas szikla válik,
S beborítja a moha.



És a leghosszabb

A himnuszméret-díj Uruguayt illeti. A szöveg Francisco Acuña de Figueroa alkotása – aki mellesleg Paraguaynak is írt himnuszt. Zenéjét a magyar származású Francisco José Debali (Debály Ferenc József) komponálta 1845-ben. A szöveg és a zene 1848-ban lett hivatalosan az ország himnusza.

Érdekesség, hogy a zene alapját egy Donizetti opera adja, de a tisztesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy Debali alaposan átírta. Hivatalosan a több mint hatperces műnek csak az első két versszakát éneklik, mely így hangzik:

Keletiek, a haza, vagy a sír,
Szabadság, vagy büszke halál!
Lelked ezek közül válasszon,
és azt majd hősként végigvisszük.