Régóta vita az orvosok körében, hogy egészséges vagy egészségtelen-e a kávé, illetve mennyi az egészséget nem károsító, napi megengedett mennyiség. Német kutatók most egyértelműen amellett tették le a garast, hogy "csodaitalról" van szó.
A kávé az egyik legkedveltebb ital több mint ezer éve. Élénkítő, a koncentrációt növelő hatásából naponta szerte a világon százmilliók profitálnak, egy német állampolgár évente átlagosan 150 liter kávét iszik meg.
Pedig - mint arra a Die Welt című napilap tudományos rovatában emlékeztetett - sokáig az volt a meggyőződés, hogy a kávé egészségtelen. A monda szerint ennek egyik legfőbb szószólója III. Gusztáv svéd király volt, aki 1771 és 1792 között volt trónon. A király meg volt győződve arról, hogy a kávé mérgező.
Ennek alátámasztására pedig két halálra ítélt fogollyal sajátos kísérletet rendelt el. Az egyiknek naponta kávét kellett innia, míg a másik teát kapott.
Mindezzel III. Gusztáv azt akarta bizonyítani, hogy a kávé jóval gyorsabban öl, mint a tea. A várható eredményt nap mint nap két orvosnak kellett dokumentálnia. A krónika szerint azonban az orvosok az évek során elhunytak, a két halálra ítélt még a királyt is túlélte, míg végül közülük elsőként - 83 éves korában - a "teázó" halt meg. Hogy a kávéra ítélt még meddig élt, az nem ismert.
A bajorországi Ismaning Táplálkozástudományi Intézetének legújabb kutatásai azonban egyértelműen bizonyították a néhai svéd király - és követői - nézeteinek helytelenségét. A vizsgálatok egyebek között arra derítettek fényt, hogy a kávé fogyasztása jelentős mértékben csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az adatok szerint aki naponta három-négy csésze kávét iszik, annál az említett kockázat 25 százalékkal kisebb. Ez a hatás akkor is fennáll, ha koffeinmentes kávéról van szó.
Hasonló tanulmányok természetesen már korábban is napvilágot láttak - írta a Die Welt, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a németek legkedveltebb itala csökkenti az Alzheimer- és a Parkinson-kór, valamint egyes tumorok kialakulásának kockázatát. Az asztmások számára pedig jelentős mértékben könnyebbé teszi a lélegzést. Az újság szerint ez utóbbi például régóta ismert Skóciában, ahol az asztmásokat már 1859 óta koffeinnel gyógyítják. Az ismaingi kutatások most arra világítottak rá, hogy a napi legkevesebb három kávé 30 százalékkal csökkentheti az asztma kockázatát.
A szakértők szerint nem igaz az sem, hogy a kávénak vízhajtó hatása lenne. Ezért mítosz az is, hogy az eszpresszókávé mellé rendszerint felkínált kispohár vizet a vízhajtó hatás ellensúlyozására adják. A víznek azonban egy jótékony hatása mégiscsak van, mégpedig az, hogy "szabaddá teszi" az ízlelőbimbókat, ezáltal fokozza a kávé élvezetét.
Mindennek nyomán a német kutatók úgy foglaltak állást, hogy az egészséges ember számára a kávé semmifajta rizikót nem jelent. Nézetük szerint a kávét élvezni kell, és attól az egészségre nézve sokkal inkább pozitív, mint negatív hatásokat kell várni. Egyedül a terhes nőknek, a magas vérnyomásban szenvedőknek, továbbá az érzékeny gyomrúaknak kell a kávéfogyasztás terén némileg tartózkodóbbnak lenniük.
Forrás: MTI
