Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Lélekfaragó

Lélekfaragó

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 09. 05.
Zene, ami összeköt - országjárásra indul a Concerto Budapest
2025-07-11 18:00:00

A klasszikus zene erejével szeretné közelebb hozni az embereket egymáshoz és a kultúrához a Concerto Budapest

Tánc, zene, mesterségek: a Hagyományok Háza beköltözik a nyári fesztiválokra
2025-07-11 11:07:40

Legyen szó kézműves foglalkozásról, táncházról, népzenei koncertről vagy mesemondásról, a Hagyományok

Teljes a B My Lake 2025 programja: 70+ DJ, divatshow és díjnyertes filmek a Velencei-tónál
2025-07-10 10:23:28

A 2025-ös B My Lake fesztivál minden eddiginél színesebb programkínálattal tér vissza július 24. és 26.

„A zene mindenkié” – Rost Andrea zenei zarándoklata
2025-07-08 12:02:05

Mi történik, amikor egy világhírű operaénekesnő a koncerttermek helyett ott énekel, ahol a zene valóban

további bejegyzések a szerzőtől »

Kicsit nehezen mozdul a satu, látszik ritkábban használja mostanában. Persze nincs is rá szükség, a szobában a polcon és a szekrényben rendben sorakoznak a kész hegedűk és brácsák: előbbiből tucatnyi, a mélyhegedűből éppen egy pár.

– Manapság a gitár a divat és a szintetizátor – legyint Bendi Géza, az utolsó somogyi hegedűkészítő. – Néhányat már el is ajándékoztam, kapott a kaposvári zeneiskola is, s ha így megy tovább, ezeknek is csak így lesz gazdájuk.

Pedig korábban vitték, ha nem is mint a cukrot, de nincs zuga az országnak, ahol ne játszana valaki Bendi-féle hegedűn. Sőt, a mester hangszeréből még a hajdani NDK-ba is jutott, a Balaton partjára családegyesítő pirulásra érkező keletnémetek közül sokan látogattak el anno a szennai skanzenbe, s szúrták ki a zselici falu főutcáján az egyik házon a táblát: Bendi Géza hegedűkészítő és -javító. S egy berlini, hallei vagy lipcsei zenetanárnő örömmel vitte magával a nagy márkákhoz képest olcsó, mégis tartós, s ami fontosabb, gyönyörű hangú hegedűket.


– Nem kértem sokat értük, éppen, hogy kijött az alapanyag ára – magyarázta a kilencvenedik esztendejét taposó hegedűkészítő. Aki sokáig csak nyűtte a hangszereket – negyvennyolc évig zenélt, a második világháború előtt már prímásként húzta egy szennai bandában –, s csak nyugdíjasként kezdte gyártani is őket. A szolgáltató szövetkezetnél dolgozott Kaposváron, s bár a háború előtt Pesten a Stenbergnél tanulta ki a szakma alapjait, tudását Roják műbútorasztalosnál tökéletesítette Kaposváron. Előbbihez szerencsével került, cipészként szeretett volna elhelyezkedni a fővárosban, ám nem kapott munkát, s amikor a Rákóczi úton bámulta a kirakatokat, éppen kijött a Stenberg zeneboltból egy ember, s megkérdezte, lenne-e kedve kifutóként náluk dolgozni. Elfogadta az állást, s közben kitanulta a hangszerkészítést, ám a mestervizsgára már nem volt érkezése, ugyanis elvitték katonának, a világégés után pedig cipészekre nagyobb szükség volt, mint hegedűkészítőkre...


– Lassan három évtizede, hogy nyugdíjba mentem – folytatja Bendi Géza –, s eszembe jutott, kipróbálom, mire emlékszem még. Az első hangszeremet négyezer forintért adtam el Veszprémbe, aztán sokáig, míg volt piacom, négy-öt hetente elkészültem eggyel.

Persze ez csak maga a munka, az előkészítés ugyanis sokkal hamarabb megkezdődött. A faanyagot, egészen pontosan a jávort-juhart legalább négy évig kellett szárítani – erdészektől, favágóktól szerezte be a megfelelő fát –, csak utána vált megmunkálhatóvá. Ezután igazán pepecs munka vette kezdetét, hajlítani, vágni, összerakni, ragasztani, szétszedni, csiszolni kellett az alkatrészeket, s bizony nem egyszer előfordult, hogy a szinte teljesen kész hangszerről derült ki, nem túl szépen szól. Ilyenkor a mester persze szétkapta, alakított, formált, csiszolt rajta. S persze kopogtatta.
Nyugdíjasként kezdte el gyártani a hegedűket Nyugdíjasként kezdte el gyártani a hegedűket

– A hátát a legnehezebb kifaragni-gyalulni – állította a mester –, úgy három milliméter vastag a közepén, másfél a szélén. Kopogtatni kell, a hangja megmondja, jól ki lett-e munkálva. A nyakat, azazhogy a csigát pedig úgy faragom ki, általában lucból. Illetve faragtam, hiszen mostanában már nem készítettem újakat, látják, a táblát is bevettem a házfalról.
Sokan már nem is tudják, hogy a megye utolsó hegedűkészítője Szennában lakik, igaz, akadt néhány fanatikus, aki szerette volna ellesni a mesterfogásokat.


– Öreg vagyok már tanárnak – legyintett Bendi Géza –, meg aztán ezt több évig kell tanulni, s sem erőm, sem türelmem egész nap a műhelyben állni, így majd magammal viszem a tudományom a sírba. Már zenélni is ritkábban szoktam – teszi hozzá, aztán, talán automatikusan mégis az egyik hangszerért nyúl a polcra. Az elején kicsit bizonytalanul táncol a vonó, de aztán ráismerünk a nótára: Nincsen nagyobb boldogságom...

Forrás: sonline.hu

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Somogy megye Folk Komolyzene

Ajánlott bejegyzések:

  • Tánc, zene, mesterségek: a Hagyományok Háza beköltözik a nyári fesztiválokra Tánc, zene, mesterségek: a Hagyományok Háza beköltözik a nyári fesztiválokra
  • Tűvel írt történetek – Elismerések a legszebb magyar hímzéseknek Tűvel írt történetek – Elismerések a legszebb magyar hímzéseknek
  • Erdélyi örökség: letöltve – Néprajz és digitalizáció egy térben Erdélyi örökség: letöltve – Néprajz és digitalizáció egy térben
  • Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes
  • Összemuzsikálni a nemzetet – A Halmos Béla-díjak 2025-ös átadója Összemuzsikálni a nemzetet – A Halmos Béla-díjak 2025-ös átadója

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr317900372

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard