Tündérkert projekt, roncsház-program, népnevelés és sok-sok gyerek � ebben látja az erdélyi magyarok megmentését Böjte Csaba ferencesrendi szerzetes, aki a nagybetűs tervek időszakában megfogalmazta saját mentőötletét, s Szent István-tervnek nevezte a vitaindító iratot.
Hogy miről szól a Szent István-terv? Mindarról, ami nemesebbé tudja tenni erdélyi magyar közösségünket – vallja Böjte Csaba. A ferencesrendi szerzetes, akit sokan csak 2000 szociális árva "nevelő apjának" ismernek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács meghívására mutatta be az ő erdélyi magyar mentő tervét Marosvásárhelyen. Elmondása szerint mindig zavarta, hogy az erdélyi magyar a múltba kapaszkodik, s inkább hátranéz, mint előre. "Aki hátrafele nézve biciklizik, előbb utóbb el fog esni" – mondja a szerzetes, aki négy nagy téma köré csoportosította észrevételeit és javaslatait.Csaba testvér szerint mindenképpen népneveléssel kezdődik a Szent István-terv megvalósítása. "A tudatos népnevelést azonban manapság senki sem vállalja fel, még mi papok sem. Pedig a Szent István terv sikere azon múlik, hogy sikeres lesz-e a jó szándékú népnevelés" – jegyezte meg a szerzetes, aki szerint ott kezdődik a baj, hogy mindenki egyetemen tanulna, irodában dolgozna, s senki sem akar már kőműves, szakács, iparos lenni.
A terv szerint a munkanélküliek, szociális segélyekre szorulók Tündérkert építését, azaz a közterületek rendbetételét segítenék. A düledező házak újjáépítését támogatná a roncsház-program. A terv szerint ehhez semmi más nem kell csak némi akarat, hogy ne otthon üljünk a tévé előtt, hanem tegyünk valamit a környezetünkért.
A Szent István-terv fontos része a demográfiai rész is, vagyis, hogy merjük egymást és magunkat a harmadik, negyedik gyerek vállalására is biztatni. "Ha nincsenek gyerekek, nincsenek unokák, akkor hiába építettünk egyetemet, s autonómiát, mert nincs akinek".