1921-ben, Szegeden írta meg Mihalik Kálmán a székely himnuszt. A határon túl rekedtek nemzeti énekét 1922. május 22-én adták elő először. Azóta háromféle változata is él a köztudatban. Az eredeti változatot a Rózsavölgyi kiadónál őrzik.
Mihalik Kálmán Csanády György négy verse alapján írta az éneket, amely spontán módon kezdett terjedni � idézte fel Gál Imre, a Mihalik Alapítvány elnöke. A Székely himnuszt 1940�44 között a magyar iskolákban is tanították, majd a kommunista rezsim betiltotta.
A zene eredetileg nem himnusznak készült, de a trianoni békeszerződés után Erdélyben és az onnan elmenekültek között azzá vált. Gál Imre szerint azért, mert a szülőföldre utalt, és kellett valami, amibe kapaszkodhattak az erdélyiek.
Az eredeti szöveg
Ki tudja merre, merre visz a végzet
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Segítsd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillagösvényen.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcától zajló tengeren.
Fejünk az ár ezerszer elborítja,
Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenem!
A közszájon forgó változat
Ki tudja merre, merre visz a végzet
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillagösvényen.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
